A miniszter elmondta: sikerült megegyezniük abban, hogy a lehető leghatározottabban fel kell lépni azok ellen, akik bármelyik országban visszaélnek a szabad munkavállalás lehetőségével, emberkereskedelmet folytatnak, illegális munkavállalásra szervezkednek, de ez nem jelenti azt, hogy korlátozható lenne a személyek és a munkaerő szabad áramlása.

"Ha szabadon áramolhat a tőke, ha szabadon áramolhatnak az áruk, ha szabadon áramolhat a szolgáltatás, akkor hogy van az, hogy a nyugati befektetők jöhetnek hozzánk mindenféle korlátozás nélkül, a mi munkavállalóink pedig nem mehetnek oda?" - fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter szerint a vitában nyilvánvalóvá váltak a törésvonalak a tagállamok között, a nyugati tagállamok a lengyel, román, bolgár munkavállalókat emelték ki, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a külföldi dolgozók problémát jelentenek szociális rendszereik számára. A magyar miniszter szerint viszont ez egyfajta hangulatkeltés, mert a statisztikák szerint világos, hogy a kelet-európai munkavállalók nettó befizetők ezekben az országokban, vagyis több pénzt fizetnek be az államkasszába és a társadalombiztosításba, mint amennyit kivesznek onnan.

Úgynevezett konklúziót, végkövetkeztetést fogadtak el a szakminiszterek a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról is, miután az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok felügyelőbizottságaiban uniós szabály írja elő, hogy a tagok minimum negyven százaléka nő legyen.

Balog Zoltán az MTI-nek nyilatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez tartalmilag fontos kérdés, ám nem uniós, hanem tagállami szintű szabályozást igényel.
"Nem gondoljuk azt, hogy ebbe az Európai Uniónak bele kellene szólnia" - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere. "Tulajdonképpen ezzel el is búcsúztattuk ezt a kezdeményezést, tartalmilag beszéltünk róla, de ebből ebben a ciklusban már nem lesz európai uniós jog, az biztos" - tette hozzá Balog Zoltán.