Az uniós külügyminiszterek kedden Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák a maláj légitársaság múlt héten Ukrajna felett lelőtt gépe kapcsán a Moszkvával szemben alkalmazandó szankciók újabb körét, amelyek ezúttal már egész iparágazat is érinthetnek. Az uniós miniszterek keddi ülésén azonban a szankcionálandók listáján lévő nevekről még nem döntöttek - mondta a Reutersnek egy diplomata, aki szerint erre az Európai Bizottság fog javaslatot tenni csütörtökön. A keddi ülésen viszont az EU újabb lépéseket készített elő újabb Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókhoz a Malaysia Airlines MH17-es járatának lelövése nyomán.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követően Brüsszelben azt mondta, valószínűleg valamikor a jövő héten rendkívüli EU-csúcsot tartanak, amelyen az ukrajnai válsággal kapcsolatban konszenzussal kell majd dönteniük a tagországok állam-, illetve kormányfőinek az Oroszország elleni uniós szankciók harmadik szakaszára való esetleges áttérésről. Mint mondta: az EU-országok külügyminisztereinek tanácskozásán felkérték az Európai Bizottságot, hogy e hét csütörtökig végezze el azokat az előkészítő munkákat, amelyek a bojkott kiterjesztését teszik majd lehetővé a pénzügyi szektorban, a védelmi szektorban, az úgynevezett kettős felhasználású eszközök tekintetében, illetve azon érzékeny és innovatív technológiák tekintetében, amelyek az orosz gazdaság számára kulcsfontosságúak, beleértve az energiaszektort is.

A szankciók újabb körét szeptembertől vezethetik be - idézi a CNBC a Citi elemzőit. A Nyugat utolsó húzása az Oroszországgal folytatott energiakereskedelem korlátozása lehet, ez azonban jelentősen megdobná az olaj- és a gázárakat - jegyezte meg Robert Birgess, a Deutsche Bank elemzője.

Nincs egység

Az Oroszországgal szembeni szankciók kérdésében azonban messze nem egységes a kép, azok ugyanis uniós tagállamokra is visszaüthetnek és különböző mértékben - írja a CNBC. Erre figyelmeztetett az olasz gazdasági miniszter is, Pier Carlo Padoan kedden. Olaszország korábban ellenezte a további szankciók alkalmazását, Franciaország pedig a történtek ellenére továbbra is tervezi, hogy eleget tesz az orosz hadihajó-megrendeléseinek.

Németország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyik a legkevésbé függ az orosz energiaexporttól, viszont továbbra is nyitott a Putyinnal folytatott tárgyalásokra. A Kelet-európai gazdasági kapcsolatok bizottsága elnevezésű német ipari tömörülés szerint az orosz-ukrán válság mintegy 25 ezer német munkahelyet veszélyeztet, a legutóbbi német gazdasági adatok pedig arra engednek következtetni, hogy az egyre hűvösebb orosz kapcsolatok már elkezdték éreztetni a hatásukat.

A CNBC szerint néhány európai bank vagy gyártó már saját maga is életbe léptetett korlátozásokat orosz ügyfelekkel szemben, egyebek mellett a megrendelések késleltetésével addig, míg tisztábban nem körvonalazódik az ukrán válság kimenetele.

Bekeményítenek a britek

A szankciókkal kapcsolatban a svédek, a britek és néhány volt szovjet tagállam hallatja hangját - ők azok akik erőteljesebb büntető intézkedések mellett állnak ki. Nagy-Britannia a korábbi óvatoskodása után keményített be - George Osborne pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniának fel kell készülnie az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók esetleges negatív gazdasági hatásaira.

Emellett kedden azt is bejelentették, hogy Nagy-Britannia újabb hivatalos vizsgálatot indít a korábbi KGB-kém, Alexander Litvinyenko ügyében, akit 2006-ban gyilkoltak meg Londonban - ez szintén a britek keményebb diplomáciai fellépésre utal. A briteknek egyébként közel kétharmada támogatja az Oroszországgal szembeni kereskedelmi szankciókat a YouGov felmérése szerint a márciusi 50 százalékkal szemben, és a megkérdezetteknek 53 százaléka támogatja a nyugat-európai bankokban tartott orosz eszközök befagyasztását szemben a márciusban mért 43 százalékkal.

Putyin is visszaszólt

Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt kedden. Beszédében ígéretet tett arra, hogy beveti Oroszország befolyását a lázadó szeparatisták körében, hogy biztosítsák a lezuhant maláj gép teljes körű vizsgálatát. Putyin elítélte a nyugati szankciókat és felszólította Kijevet, hogy hirdessen ki tűzszünetet "legalább rövid időre" annak érdekében, hogy a lezuhant gép vizsgálatát le lehessen folytatni - tudósított a Guardian. (A lap szerint Petro Prosenko ukrán miniszterelnök 40 km-es tűzszüneti zónát rendelt el a baleset helyszíne körül. A lázadók 10 km-es tűzszüneti zóna fenntartásába egyeztek bele az AFP és ABC szerint).

Putyin "furcsa logikának", valamint "teljesen elfogadhatatlannak" és "igazságtalannak nevezte a körvonalazódó nyugati szankciókat. Putyin arról is beszélt, hogy a "külső erők" a titkosszolgálatokat, a médiát és civil szervezeteket fog használni  arra, hogy destabilizálja Oroszországot és arra késztesse, hogy más kormányok érdekeinek megfelelően döntsön.

Bár a Guardian szerint Putyin ígéretet tett arra is, hogy nem feszíti túl a húrt, a szavaiból mégis arra lehet következtetni, hogy a Kreml kommunikációs háborúja folytatódik. A Guardian ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az orosz média teljesen más szemszögből mutatta be a maláj gép tragédiáját, olyan szcenárókat sugallva, mintha az ukrán vagy amerikai kormány lőtte volna le a gépet.

A Kreml közleménye szerint Putyin telefonon többször beszélt a holland miniszterelnökkel a balesetről és a vizsgálatról.