Mától kezdve határideje is van annak, mikor viszi kenyértörésre a spanyol elit az ország szétszakításával kapcsolatos kibékíthetetlen ellentétét. Katalónia tartomány szeparatista pártjai döntöttek arról mi lesz az a két kérdés, amelyről a 2014. november 9-ére tervezett népszavazáson dönthetnek a tartomány lakosai.

Az első úgy szól, hogy Akarja-e Ön, hogy Katalónia állam legyen?, a második pedig úgy, hogy Akarja-e Ön, hogy az állam független legyen? Alberto Ruiz-Gallardon, a madridi kormány igazságügyi minisztere azonnal kijelentette, hogy a referendumot nem tarthatják meg, mivel az ellenkezik az alkotmánnyal, s ezért illegális lenne.

A két legnagyobb spanyol párt, az országot vezető jobbközép Néppárt és az ellenzéki Szocialista párt egyaránt visszautasítja a katalán politikai erők szakadár retorikáját. Mindkét párt jelentősen veszített támogatottságából a régióban azzal párhuzamosan, ahogy erősödik a feszültség a barcelonai és a madridi politikai elit között.

Fele-fele

Katalóniának erős önálló történelmi és kulturális gyökerei, illetve a spanyoltól különböző saját nyelve van - emlékeztetett a Reuters. Az ország leggazdagabb tartományaként nagyobb beleszólást akar a jövedelmek régiók közötti újraelosztásába, az adózásba. A katalánok különösen élénken ellenzik a központi kormány megszorításait, mert úgy vélik, azok aránytalanul nagy terhet rónak rájuk.

A közvélemény-kutatások szerint a 7,5 milliós tartomány szavazónak fele a függetlenségre adná a voksát, ha úgy tennék fel a kérdést neki, akarja-e ezt vagy sem. Katalónia termeli meg a spanyol GDP ötödét, miközben a választók 15 százaléka lakik a régióban.

Artur Mas, Katalónia elnöke - aki bejelentette a helyi politikai erők döntését - korábban azt ígérte, hogy ha nem tarthatják meg a népszavazást, akkor a függetlenséggel kapcsolatos voksolássá teszik a 2016-ban esedékes következő regionális választásokat. Az EU és a NATO viszont arra figyelmeztette a katalánokat, hogy ha kiválnak Spanyolországból, akkor kizárják őket a két szervezetből.