Amikor a járvány kitört Európában, a kerékpárkereskedők csak nehezen tudtak lépést tartani a megnövekedett igényekkel, a nagyvárosoknak pedig meg kellett küzdeniük azokkal az infrastrukturális kihívásokkal, amelyet a kerékpárosok számának robbanásszerű növekedése jelentett.

A már a járvány előtt is virágzó elektromos-kerékpár-piac növekedése szintén felgyorsult. Ezt több ország anyagi ösztönzőkkel is segíti, Magyarországon például a pedálszenzoros kerékpárokra 90 ezer, a nyomatékszenzorosokra 150 ezer forint támogatás kérhető. Olaszországban 500 eurós pénzvisszatérítés jár a „motor nélküli” eszközök vásárlására – írja a BBC.

A kormányok gyors reakciójának volt köszönhető az is, hogy a kerékpárboltok és szervizek hirtelen olyan „alapvető” szolgáltatókká váltak, mint az élelmiszerboltok és sok helyen mentességet is kaptak a járványügyi korlátozások alól.

Tartós lesz ez, vagy olyan mint az otthoni kenyérsütés?

A People for Bikes nevű civil szervezet kutatása szerint az új kerékpárutak megjelenése egészen biztosan komoly ösztönzést jelent majd a közlekedőknek ahhoz, hogy letegyék az autójukat. Ha pedig az ellátási gondok miatt nem tudnak megfelelő mennyiségben 500 és 1500 euró közötti kerékpárt vásárolni, akkor majd használtat keresnek vagy saját, régi nem használt eszközeiket újítják fel.

Míg azonban a várostervezők és egyes emberek lelkesek, vannak olyanok, aki nem hiszik, hogy a kereslet fennmarad, és kidobott pénznek tartják a beruházásokat.

Politikai csatatér

A kerékpárutak megjelenése persze nem nyerte el mindenki tetszését. Az ellenzők  előszeretettel osztanak meg fotókat üres kerékpárutakról, főként azokról, amelyeknek autós forgalmi sávok váltak áldozatául.

A másik oldalon viszont úgy érvelnek, hogy a kerékpárutak hossza nem függhet csak a bringások számától, hiszen a cél az, hogy minél többen váltsanak, ehhez pedig meg kell előlegezni az infrastruktúrát.

Az mindenesetre szabad szemmel is jól látható, hogy Budapesten is nagy mértékben megnőtt a kerékpáros forgalom. A Magyar Kerékpárosklub szerint 2021 júniusában 418 573 elhaladást mértek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nyilvánosan elérhető adatokat szolgáltató forgalomszámlálói eszközei, ami mintegy 23 százalékkal nagyobb a tavalyi júniushoz, és 6.5 százalékkal több a csúcstartó 2020 júliushoz képest.

Getty Images

A budai rakpart Bem téri szakaszán, a Hungária körúti és az Árpád hídon vezető kerékpárutakon minden idők legbringásabb hónapját mérték idén júniusban. Ezeken a helyeken napi rekordok is

megdőltek a nyári útfelújítások kezdete környékén. Ebből következtethető, hogy sokan az autó helyett, a dugók és a parkolóhely-vadászat elkerülésére választják a kerékpárt – írta a civil szervezet.

Sok területen csökkenthetők az ártalmak

A közlekedés mellett más területeken is egyre többen döntenek úgy, hogy csökkentik az ártalmakat saját és környezetük egészsége érdekében. Sokan visszafogják saját személyes fogyasztásukat, ügyelnek arra, hogy kevesebb műanyagot használjanak, nem vesznek túlcsomagolt terméket vagy igyekeznek használt dolgokat vásárolni az új helyett.

Az ártalomcsökkentésnek szintén kézenfekvő módja a dohányzási szokások megváltoztatása. Ma már egyre elterjedtebbek a különféle füstmentes technológiák, legyen szó elektronikus cigarettáról, hevített dohányról vagy akár a dohányt nem tartalmazó nikotinpárnáról.

Természetesen, amíg közlekedni muszáj, addig dohányozni egyáltalán nem, sőt a legjobb dolog, amit valaki tehet az egészségéért az, ha egyáltalán nem szokik rá a dohányzásra. Ha pedig rászokott, akkor mindent érdemes megtenni azért, hogy mihamarabb leszokjon, hiszen a leszokással egyértelműen, bizonyíthatóan és az idővel arányosan csökken a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásnak kockázata. Aki elhatározta magát, azt minden eszközzel támogatni kell a leszokásban.
Azon felnőttek, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, tájékozódhatnak olyan alternatívákról, amelyek égés és füst nélkül működnek. .

A tudomány mai állása szerint ugyanis az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással összefüggő betegségekért. A cigaretta égése során felszabaduló füstben például közel hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak vagy potenciálisan károsnak minősített.

Az égés nélküli technológiák előrelépést jelenthetnek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára, akik valamiért nem szoknak le, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetőek a dohányzás ártalmai.

Az égés nélkül működő füstmentes alternatívák kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos cigaretta, de ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak többek között nikotint, amely felelős a függőség kialakulásáért és - többek között - megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is.

A füstmentes technológiákkal kapcsolatban ugyanakkor - amellett, hogy  legújabb kutatások szerint a hagyományos cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki –ma még nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányra vonatkozik. A füstmentes alternatívák hosszú távú hatásait még vizsgálják, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Ahogy a közlekedésben is vannak ártalomcsökkentett alternatívák, amikkel hosszabb távon mindenki jobban jár, úgy a dohányzásban is. Ha nem dohányzik ne is kezdje el! Ha már dohányzik, akkor minél előbb tegye le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai.

Ha pedig már megkapta valaki azt a bizonyos szüksége lökést a váltáshoz, akkor nem érdemes visszatérni a korábbi ártalmasabb szokásokhoz.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.