Obama elnök nemrégiben meghirdetett 447 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagja hozhat ugyan némi eredményt, kissé nőhet a foglalkoztatottság is, de feltétlenül az államadósság növekedéséhez vezet, mivel figyelmen kívül hagyja az amerikai gazdaság beindulását leginkább gátló tényezőt, az óriásira duzzadt külkereskedelmi hiány kezelését. A válság előtt a közgazdászok megtehették ezt, mert a hitelbuborék elegendő felhajtóerőt keltett a deficit kompenzálására, mostanra azonban megváltozott a helyzet. Az év első felében éves szintre vetítve és az inflációs hatással kiigazítva 422,9 milliárd dollárra nőtt az USA külkereskedelmi hiánya, ami majdnem 3,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Ez a tényező 2009 júniusa, a recesszió vége óta 14 százalékkal csökkentette a GDP bővülését, míg a kormányzati vásárlások visszaesése csak 6, a továbbra is zsugorodó ingatlanpiac pedig csak 2 százalékkal. Ebben a helyzetben a külkerhiány csökkentését kell előnyben részesíteni mindennel szemben, mivel enélkül az USA adóssága végleg elszáll - írja a Bloombergen megjelent elemzésében Alan Tonelson, a kétezer amerikai feldolgozóipari céget képviselő Business and Industry Council közgazdász-kutató szakértője.

Hatástalanok a megszorítások és az ösztönzések

A történelmi tanulságok azt mutatják, hogy bármilyen megszorítás vagy ösztönző program hatástalan marad, ha az amerikaiak továbbra is annyi importált terméket vásárolnak, mint eddig, illetve külföldön fektetik be a tőkéjüket. Ugyanakkor a külkereskedelmi hiány jelentős mérséklésével akkor is serkenthető a GDP növekedése, ha zsugorodik a belső kereslet, mivel ez esetben az amerikaiak hazai termékekkel helyettesítik a behozott árukat. Az import korlátozása látszólag szinte lehetetlen, hiszen a nemzetközi szabadkereskedelem elvébe ütközik, Tolensen szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes országok többé-kevésbé burkoltan már most megszegik ezt az elvet. A legjobb példa Kína, amely mesterségesen alulértékelten tartja devizáját, ezzel segítve cégei exportját.

A közgazdász szakértő ezért lehetségesnek látja, hogy az USA törvényhozása importvámokkal sújtsa azoknak az országoknak a termékeit, amelyek ilyen tevékenységet folytatnak. Úgy véli, hogy ez nem vezetne ellenlépésekhez, mivel az amerikai piac olyan fontos a világ minden gazdasága számára, hogy vállalnának bizonyos korlátozásokat azért cserébe, hogy ennek eredményeként javuljon az USA külkereskedelmi egyenlege, gyorsabban nőjön a GDP-je, azaz végső soron az amerikai gazdaság erősebben húzza a világgazdaságot.

Az áfa burkolt importtámogatás lehet

Hasonló logikával javasolja Tonelson a kongresszusi képviselőknek megfontolásra az általános forgalmi adót alkalmazó országokkal szemben bevezetendő importadót. Az áfa ugyanis burkolt exporttámogatás lehet az USA esetén, amely szövetségi szinten nem alkalmaz ilyen adót, mivel az érintett országokba exportált amerikai termékeket megdrágítja, míg az onnan importált áruk áfáját a termelők visszaigénylik, majd az USA-ban áfa nélkül értékesítik terméküket.

A szakértő szerint további lépésként az amerikai közigazgatás esetén felül kellene vizsgálni a "Vásárolj amerikai terméket!" elvet. Az állami szervek kiadásai adják a GDP 19 százalékát, ezért számottevően növelhetik az amerikai vállalatok piacát, ha az utolsó önkormányzatig kiterjesztik azt a követelményt, hogy a beszerzésekben részesítsék előnyben a hazai árukat. A külkerhiány csökkentése olyan fontos, hogy ezt az elvet még akkor is alkalmazni kellene, ha a hazai drágább, mint a külföldi. Az olyan termékek esetén, amelyek nem állnak rendelkezésre amerikai forrásból, kötelezni kellene a külföldi szállítót, hogy létesítsen gyártóbázist az USA-ban.

Szabadkereskedelmi egyezmények korlátokkal

Végül Tonelson szerint az USA-nak nem kellene újabb szabadkereskedelmi egyezményeket kötnie olyan országokkal, amelyek nem osztják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabadságával kapcsolatos amerikai elveket, illetve felül kellene vizsgálni a meglévő egyezményeket. Az újonnan kötött egyezmények, illetve a régiek új feltételei között szerepelhet például, hogy ha egy külföldi vállalat amerikai céget vagy ingatlant vásárol, akkor köteles legyen üzemet építeni az USA-ban, amelynek meghatározott arányban amerikai beszállítókkal kell szerződnie. Emellett el kellene várni a külföldi befektetőtől, hogy ossza meg fejlett technológiáját amerikai partnereivel.