Rainer Wendt a vasárnaponként megjelenő lap új számában megjelent nyilatkozatában kiemelte: ha a döntéshozók komolyan gondolják a - szeptember 13-án ideiglenesen visszaállított - határellenőrzést, akkor kerítést kell építeni a határon, és a tervezett tranzitzónák sem működhetnek hatékonyan, ha nyitva áll a zöldhatár.

A műszaki zár kialakítása láncreakciót indítana el, "végül Ausztria is kerítést építene a szlovén határon", Németországnak pedig "pontosan erre a hatásra" van szüksége - mondta a szakszervezeti vezető a vasárnapi lapnak.

Szerinte nem lehet már tovább kürtölni a világba azt az üzenetet, hogy "jöjjön mindenki hozzánk", mert a menekülthullám veszélybe sodorta Németországot.

"Hazánk belbiztonsága veszélyben forog, társadalmi nyugtalanság kitörése előtt állunk. Valakinek meg kell húznia a vészféket, és ez csakis Angela Merkel lehet" - mondta a rendőrszakszervezet elnöke.

Angela Merkel kancellár és kormánya nem kíván kerítést építtetni a határra, és a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenkezése miatt az sem biztos, hogy bevezetik a tranzitzónák intézményét.

A kancellár több nyilatkozatában kifejtette, hogy szerinte a határkerítés nem tartóztatja fel, legfeljebb más utakra tereli a menedékkérőket, ezért a határzár csak látszatmegoldás, amelyről hamar kiderülne, hogy nem működik, és így csak tovább erősödne a társadalmi elégedetlenség.

Közben az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-ban és a bajor testvérpártban, a CSU-ban az ellenállás erősödik a kormány menekültpolitikájával szemben. Ezt jelzi a CSU egyik belügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl nyilatkozata a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban, miszerint a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a következő frakcióülésre arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére.

A régóta erélyes fellépést sürgető konzervatív belügyi szakpolitikusok - köztük volt rendőrök - az indítvány beharangozásával ultimátumot adtak Angela Merkelnek és a CDU-s belügyminiszternek, Thomas de Maiziere-nek: vagy elrendelik a védelemre nem szoruló menedékkérők visszafordítását a határon, vagy a november elején tartandó következő frakcióülésen a képviselőcsoport kezdeményezi ezt, nem törődve a kormány elutasító álláspontjával.

A CDU/CSU-frakcióban tovább növelheti a feszültséget, hogy a friss közvélemény-kutatási adatok a pártszövetség választói támogatottságának folytatódó csökkenését jelzik. A Bild am Sonntagban ismertetett adatok szerint a CDU/CSU az utóbbi egy héten újabb egy százalékpontot gyengült, így 37 százalékon áll, szemben a legutóbbi Bundestag-választáson, 2013-ban elért 41,5 százalékkal.

Ugyanakkor a konzervatívok még így is 11 százalékponttal vezetnek a második legnagyobb német politikai erő, az SPD előtt, amelynek támogatottsága 25-ről 26 százalékra emelkedett.

A Bundestagon kívüli legnagyobb párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) tovább bővítette táborát, támogatottsága 6-ról 7 százalékra nőtt. Az AfD így már biztosan átlépné a bekerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt, ha most lennének a Bundestag-választások.

A jobboldali populista párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a kormány menekültpolitikájával szembeni elégedetlenség révén naponta átlagosan negyvenen jelentkeznek felvételre náluk. Ezzel a párt tagjainak és támogatóinak létszáma a tavaszi szakadás - a mérsékelt, euroszkeptikus szárny távozása - után először ismét elérte a 19 ezret, és 2000 tagfelvételi kérelmet még nem is bíráltak el.

Az AfD létszáma azonban még így sem mondható jelentősnek a Bundestag pártjaihoz képest; például a CDU-nak 450 ezer tagja van, a Bundestag legkisebb pártjának, a Zöldeknek pedig nagyjából 60 ezer.