A Föld északi-sarki jégsapkájának olvadása miatt az elmúlt évtizedben duplájára nőtt az esélye annak, hogy Európában és Ázsiába különösen fagyos telek köszöntsenek be - idézte a tokiói Maszato Mori Egyetem kutatói elemzését a Bloomberg. Az Északi-sark mellett, a Barents- és a Kara-tengeren 2004 óta végbement jégolvadás hat ily módon az időjárásra.
A légkörben zajló örvénylések ugyanis könnyebben szívják be a fagyos levegőt észak felől az európai és ázsiai területek fölé. Voltak olyanok, akik a globális felmelegedésnek ezt az ellentmondásos hatását úgy értelmezték, hogy valójában a megszűnt a hőmérséklet emelkedésével járó veszély - mondja Colin Summerhayes a Scott Polar Research Institute kutatóintézet tudományos kutatója. Valójában azonban csak valami olyasmiről van szó, amit a szakértők előre jeleztek.
Előbb hideg, aztán meleg
Az ENSZ klímatudománnyal foglalkozó kutatói figyelmeztettek arra, hogy a világ átlaghőmérsékletének emelkedése a korábbinál pusztítóbb viharokat eredményez és egyes térségekben megváltoztathatja az évszakok jellegzetességeit. Az új megfigyelés egyben érveket szolgáltat azoknak a véleményeknek a visszaszorításához, amelyek szerint a globális felmelegedés lassulása enyhíti magát a problémát is.
Igaz ugyan, hogy a felszíni átlaghőmérséklet kevesebb mint fele olyan ütemben nő 1998 óta, mint azt megelőzően, 1951 és 1998 között, ám az Északi-sarkon messze az átlag feletti a melegedés - fejtegeti Summerheyes. A szakértők a természetes feltételek változásával magyarázzák az átlagos lassulást, továbbá úgy vélik, hogy a világ óceánjai is több meleget nyelnek el a korábbinál.
Végül a gyakoribb fagyos telek korszaka is elmúlik - az évszázad vége felé a globális felmelegedés felülírja ezt a jelenséget is. A kutatók 200 számítógépes szimulációt végeztek a globális légáramlások előre jelzésére. Ezek alapjául a sarki jégréteg alakulásának kétféle forgatókönyvével számoltak.