Akárcsak a világ többi fővárosában, Moszkvában is zavarba ejtőnek találják Donald Trump megválasztott amerikai elnök áttekinthetetlen, ellentmondó kijelentésekből álló külpolitikai elképzeléseit - kezdi elemzését Vlagyimir Frolov, a Moscow Times publicistája. Miután azonban az Obama-adminisztráció alatt mélypontra került a két ország viszonya, a Kreml bízik abban, hogy az új elnökkel javíthat a kapcsolatokon.

Trump lényegében nem vállalt kötelezettségeket, és hiába beszélt megválasztása után fél órán keresztül Vlagyimir Putyin orosz államfővel, a moszkvai vezetés továbbra is csak találgatja, milyen partnere lesz az USA új első embere és csapata a világpolitikában.

Kapcsolódó

A fő kérdés az, milyen együttműködésre vagy összeütközésre számíthatnak az ukrajnai és a szíriai válság kezelésében. Ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várnák, milyen lépéssel nyitja külpolitikai játszmáit a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök.

Elemeznek

Az oroszországi agytrösztök elkezdték elemezni az új ellenfél (vagy partner) erényeit és hibáit, és annak alapján, hogy a megválasztott elnök kiket jelölt jövendő adminisztrációjának különböző posztjaira, igen bizakodóak. Úgy látják, hogy a határozott külpolitikai irány hiánya és a vezetők közti várható belharcok segíthetik Oroszország külpolitikai céljainak elérését.

A Kreml környezetében gyengeségnek látják, hogy véletlenszerűen merülnek fel nevek a különböző biztonságpolitikai, illetve külügyi kulcspozíciók betöltésére. Trump meglehetősen rövid listáról válogathat munkatársakat magának, minthogy vonakodik a republikánus párt külügyi apparátusának igénybevételétől.

Örülnek

Moszkvában örömmel látják, hogy a megválasztott elnök szakítani akar washingtoni demokrata és republikánus politikai elit oroszellenes konszenzusával, s ennek szellemében kívülről hozott, független emberekkel, illetve a belső bizalmi köréhez tartozó, de hozzá nem értő figurákkal tölti fel apparátusát.

Úgy tűnik, hogy egymással versenyző hatalmi centrumok jöhetnek létre a Trump-adminisztráción belül, amelyek lebéníthatják a következetes politikai döntéshozatalt. Ez biztosíthatja Moszkvának, hogy a kezében tartsa a kezdeményezést a külpolitikai "hadszíntéren".

A "mi emberünk"

Ami a kinevezetteket illeti, az oroszok nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy Michael Flynn nyugalmazott tábornok lesz az új elnök a nemzetbiztonsági tanácsadója. Nem csupán azért, mert egy gálavacsorán korábban Putyin mellett ült. Nem tartják "orosz ügynöknek".

Azért látnak nagy esélyt benne, mert szétrombolhatja az amerikai külpolitikát. Felülírhatja azt a hagyományos Washingtoni gondolkodást, amely szerint az USA fő ellensége Oroszország.

Flynn iszlámfóbiás csőlátásban szenved, mindenekelőtt a radikális "iszlám terrorizmus" ellen háborúzik, ami szembe helyezi az USA biztonsági politikáját meghatározó figurákkal, akik Oroszországban és Kínában látják az országukat fenyegető fő veszélyt. Emellett azért is hasznos lehet az oroszoknak, mert szerepe lehet azoknak a katonai vezetőknek a kirúgásában, akik ellentik a közös amerikai-orosz harci tevékenységet Szíriában.

Stratégiai szövetség

Moszkva válhatóan Flynnen és Trumpon keresztül igyekszik majd gyorsan bevonni az új washingtoni vezetést egy amerikai-orosz stratégiai szövetségbe az "iszlám terrorizmus" elleni harcra a Közel-Keleten. A főtanácsadó elvakult muszlimellenessége borítékolhatóan olajat önt majd a térségben lángoló tűzre, s végül az USA belekeveredhet egy újabb regionális háborúba.

Ez persze a legkevésbé sem zavarná az orosz vezetést, hiszen az USA gyengülését látná ebben, ami közelebb hozná ahhoz, hogy Oroszországot Amerikai partnereként tolja előtérbe a világpolitikai porondon. Ez utóbbi aztán segíthetné a Kremlt abban, hogy erőteljesebben lépjen fel az Oroszországgal szomszédos országokkal szemben.

Más jelöltek

Némi aggodalommal fogadják Mike Pompeo jelölését a CIA igazgatójának. Pompeo élesen ellenzi az Irán és hat nagyhatalom - köztük Oroszország - részvételével tető alá hozott megállapodást a perzsa ország atomprogramjának korlátozásáról. Teherán Moszkva szövetségese a közel keleti térségben. Pompeo emellett támogatja Ukrajna felfegyverzését és az oroszokkal szövetséges Aszad-rezsim elleni szankciók bevezetését.

A külügyminiszteri poszt elnyerésére szóba került jelöltek egy része azonban szintén csemege az orosz vezetésnek. Rudy Giuliani volt New York-i polgármesternek például az "iszlám terrorizmus" elleni harc a fixa ideája, nincsenek külpolitikai tapasztalatai, átláthatatlan üzleti kapcsolatai vannak, egyszóval ideális lehetőséget kínál arra, hogy az oroszok manipulálják. Mitt Romney korábbi republikánus elnökjelöltet a kiszámíthatóság és a pragmatizmus mintapéldájának tartják.

Jó lesz ez

Összességében úgy vélik az orosz vezetés háza táján, hogy Trump alakulófélben lévő nemzetbiztonsági csapata várhatóan gyenge lesz és rosszul fog működni. Így kell felvennie a verseny a Kreml jól szervezett, gyorsan reagáló döntéshozatalával.

Moszkva jó jár azzal, hogy Washingtonban egyfajta második vonalbeli csapat áll fel, amely torz politikai álláspontokra alapozza tevékenységét. Az orosz érdekek és célok szempontjából összességében geopolitikai előnyt jelenthet a washingtoni hatalomváltás, már persze akkor, ha minden a jelenlegi várakozások szerint alakul.