Fontolóra kell venni a Görögországnak szánt hitelprogram meghosszabbítását - jelentette be Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja. Athén így a biztos bejelentése szerint két év haladékot kapna, hogy teljesítse a hitelezői által szabott makrogazdasági feltételt, miszerint az államháztartás elsődleges hiányát 4,5 százalék alá szorítja. A biztos azt is bejelentette, hogy a Görögországnak szánt mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részéről legkésőbb novemberig döntés születik, de a kifizetés előtt Athénnak a következő hetekben végre kell hajtania azokat az intézkedéseket, amelyekről még a tavasszal állapodott meg a hitelező trojkával.

Portugália egy év haladékot kap államháztartási hiányának 3 százalék alá szorítására - döntöttek az európai uniós pénzügyminiszterek. A tanács soros elnöki tisztét betöltő Vászosz Szhiarlisz ciprusi pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatón ismertette, hogy Portugáliának az idén a hazai össztermék (GDP) 5 százalékára, 2013-ban 4,5 százalékára, és végül 2014-ben 2,5 százalékára kell leszorítania az államháztartás hiányát. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa 2 milliárd euró kifizetéséhez is hozzájárult, miután a trojka végzett az ország reformprogramjának immáron ötödik felülvizsgálatával.

Kapcsolódó

Az eurózóna közös bankfelügyeletéről Michel Barnier, a javaslatot jegyző francia uniós biztos azt mondta, azt szeretné, hogy a bankfelügyelet azon országok előtt is nyitva álljon, amelyek nem tagjai az eurózónának. Barnier ismertette, a céljuk az, hogy még az év vége előtt politikai megegyezés szülessen az ügyben. A bizottság javaslatán "lehet és kell is javítani" - fogalmazott Barnier. A belső piacért és szolgáltatásokért felelős francia politikus kifejtette, hogy a tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságainak pontos feladatait is tisztázni kell, mert a munka jelentős része rájuk hárulna, az Európai Központi Bank (ECB) a terv szerint a végső szót mondja ki és felügyeletet gyakorol.

Január 1-jéig létrehozzák a közös bankfelügyeletet

Az eurózónán kívüli uniós országok az övezet tagországaival azonos súlyú szavazati jogot hiányolják a közös bankfelügyeletre vonatkozó javaslatból - hangoztatta a dán és a svéd pénzügyminiszter egyaránt. Margrethe Vestager dán pénzügyminiszter még a tanácskozás előtt a megbeszélések legfontosabb pontjának azt nevezte, hogy a pénzügyminiszterek nyitottak arra, hogy az eurózónán kívüli országok is "egyenlő felekként" lehessenek részesei a közös bankfelügyeletnek. A svéd pénzügyminiszter, Anders Borg pedig kifejtette, hosszú út vezet még a végleges megoldásig, és szerinte a javaslattal komoly gondok vannak, például a szavazati jogokkal is.

Olli Rehn hangsúlyozta, hogy tartani kell a közös bankfelügyelet létrehozására kitűzött január 1-jei határidőt, ez szerinte lehetséges is.

Bizottsági források az elmúlt hetekben többször is megerősítették, hogy a bizottság azon dolgozik, hogy az eurózónán kívüli országok számára is a lehető legvonzóbb legyen a közös bankfelügyelethez való csatlakozás. Azt ugyanakkor elismerték, hogy a jelenlegi szerződéses keretek között semmilyen mód nincsen arra, hogy az ECB kormányzótanácsában teljes szavazati jogot kapjanak azok az országok, amelyek a valutauniónak nem tagjai, ezzel ugyanis csak a közös pénzt használó országok rendelkezhetnek.

Van hajlandóság a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére

Algirdas Semeta adóügyekért felelős biztos beszámolt arról, hogy jelenleg hét ország levele van a birtokában, amelyben megerősítik, hogy hajlandóak részt venni az uniós pénzügyi tranzakciós adót közösen bevezető, úgynevezett "megerősített együttműködésben", amelyhez legalább kilenc ország írásbeli elköteleződése kell. Semeta hangsúlyozta: további négy ország jelezte, hogy részt vesz az együttműködésben. Ezért Algirdas Semeta biztosra veszi, hogy az együttműködés létrejön.

Az Európai Bizottság által javasolt tranzakciós adó a pénzintézetek közötti tranzakciókra 0,1 százalékos, a származékos ügyletekre pedig 0,01 százalékos adót vetne ki. Algirdas Semeta kedden Luxembourgban úgy nyilatkozott, hogy ez új bevételi forrást jelent egy idáig aluladóztatott szektorból, ezen túlmenően a felelős kereskedelmet is elősegítheti. A litván biztos meglátása szerint az uniós tranzakciós adó azt is megakadályozza, hogy a tagállamok megannyiféle bankadót alkalmazzanak az egységes piacon, ami nehézséget okozhat a vállalkozásoknak.