A még 2015-ben megkötött békemegállapodás felélesztését szorgalmazza a dombaszi régió helyzetének rendezésére Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Financial Timesnak adott interjújában, kiegészítve azzal, hogy az ukrán-orosz konfliktus rendezésében nagyobb szerepet kellene vállalnia az USA-nak, az Egyesült Királyságnak és Kanadának. Az elnök azt követően fordult a nyugati nyilvánossághoz, hogy Moszkva visszavonta haderejét az ukrán határról, ahol ezt megelőzően több mint százezer katonát vonultatott fel hadgyakorlat címén.

Zelenszkij a Minszk II megállapodásra gondolt, amelynek célja az lett volna, hogy véget vessen az ukrán hadsereg és az ország délkeleti részén berendezkedett oroszbarát, szeparatista erők közti fegyveres konfliktusnak. Az egyezséget még azelőtt kötötték, hogy elnökké választottak volna – mondta a politikus arra utalva, hogy 2019 tavasza óta vezeti Ukrajnát. Ezért azt javasolja, hogy tegyék rugalmasabbá annak feltételeit alkalmazkodva az elmúlt években szerzett tapasztalatokhoz. Az orosz erők visszavonását országa kis győzelmeként könyvelte el, ami az indulatuk befolyásolta lépések helyett utat nyit a racionális továbblépés lehetősége előtt.

Kapcsolódó

A helyzetet továbbra is veszélyesnek tartja, részben ezzel függhet össze, hogy kerülte a brit üzleti lapnak adott interjújában elődjére, Petro Porosenkóra jellemző forró indulatokat és Moszkva-ellenes, bombasztikus kijelentéseket. Ukrajna és a Dombaszban kikiáltott „népköztársaságok” között szerinte háború dúl, amelyben az utóbbi fél továbbra is élvezi Oroszország támogatását. Mint mondta ezzel kapcsolatban az ukrán vezetés felkészült a kellemetlen meglepetésekre, bízva az elmúlt években sokat erősödött ukrán hadseregben.

Nem hajtották végre

Miután 2014 márciusában Oroszország kihasználva a kijevi hatalmi vákuumot annektálta a Krím félszigetet, a dombaszi oroszbarát szeparatista erők ugyanerre építve elszakították az ország délkeleti részét és orosz támogatással fegyveres erővel azóta is meg tudják tartani. Az ukrán hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett el 2015 elején, ezért Kijev béketárgyalásokat kezdett az európai nagyhatalmak részvételével Moszkvával, aminek eredményeként megszületett a Minszk II egyezményt, ám ezt értelmezési viták miatt nem hajtották végre.

Megválasztása után Zelenszkij mindenáron meg akart állapodni a békéről orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal – amiért bírálói naivitással vádolták –, ez a törekvése nem járt sikerrel. Miután a béketeremtés mellett a gazdasági reformmal és a korrupcióval sem boldogul, elvesztette korábbi nagy népszerűségét. Ukrajnának az eredeti megállapodás szerint alkotmányosan biztosítani kellene az elszakított régiók autonómiáját, ám ezt vonakodnak végrehajtani, mert attól tartanak, hogy Dombasz ezzel örökre orosz befolyás alá kerülne.

Putyin azt is elvárná Zelenszkijtől, hogy előbb a Dombaszan létrejött adminisztrációk vezetőivel tárgyaljon, amit az ukrán elnök megtagad, részben mert ezzel elismerné a hatalmukat, részben mert az ukrán álláspont szerint egyszerűen terroristák. Végül kritikus pont, hogy a Kreml szerint előbb kellene helyi választásokat tartani az elszakított területeken, és csak ezt követően helyreállítani az ukrán állam fennhatóságát.

Kép: AFP

Jöjjön az USA!

Elemzők és diplomaták szerint a masszív orosz katonai felvonulás Ukrajna határai mentén a másik fél megfélemlítését célozhatta annak érdekében, hogy Kijev engedményeket tegyen. Miután már 14 ezer ember halt meg a háborúban és az orosz-német-francia-ukrán tárgyalások holtpontra jutottak, a további áldozatok lehetősége igencsak valószínűnek látszik, s ez elrettentő lehet. Ugyanakkor Zelenszkij válasza minderre, hogy nagyobb szerepet adna az Egyesült Államoknak a rendezésben.

Szerinte meg lehet változtatni a Minszkben elfogadott feltételeket vagy egy új elképzelést is ki lehet dolgozni. A lényeg a sebesség, mivel a tavalyi tűzszünet kudarcba fulladása nyomán naponta halnak meg a fronton emberek. A brit üzleti lap sajtómunkásai arról is kérdezték Zelenszkijt, hogy elégedetlen-e azzal a támogatással, amit a nyugati országok az orosz fenyegetés erősödése idején adtak. Erre csak annyit mondott, a 2014-es konfliktus tanulsága az, hogy Ukrajnának meg kell tudni állnia a saját lábán. Egyébként meg a papája arra tanította, hogy bármilyen segítségért legyen hálás.