Franciaország frissen megfogalmazott igénye, miszerint további haladékra van szüksége GDP arányos költségvetési hiánya három százalékra csökkentéséhez, újraindította a vitát arról, hogyan lehetne lendületet adni az eurózna gazdaságainak - jelentette a Financial Times (FT). Párizs ezzel a követelésével homlok egyenest szembe megy a német ihletésű megszorító politikával, amely a tagországok költségvetésének egyensúlyba hozásától várja a növekedés alapfeltételének megteremtését.

Miután kinevezte új miniszterelnökét - a szocialista párt jobbszárnyához tartozó Manuel Vallst - Francois Hollande francia államfő világossá tette, hogy a kormány növekedési programjának megvalósításához szükség van a deficitcél módosítására. A párt balszárnyát képviselő Arnaud Montebourg ipari miniszter - aki várhatóan hangsúlyos szerepet kap az új kormányban - korábban elítélte az Európai Bizottság (EB) "dogmatikus ragaszkodását" a megszorításokhoz, illetve "közönyösségét" a növekedés élénkítésével kapcsolatban.

Villongások

Matteo Renzi, a nemrégiben hatalomra került olasz kormányfő szintén többször jelezte, hogy kormánya csak akkor tud hiteles reformokat végrehajtani, ha egyelőre fittyet hány a hiánycélra. Brüsszel azonban, amelynek egyik feladata az eurózóna közösen elfogadott fiskális szabályai érvényesítése, nem fogadta pozitívan a francia követelést. Az európai tisztviselők emlékeztetnek arra, hogy Párizs már kétszer kapott halasztást a hiány három százalékra szorítására. A legutóbbi szerint 2015 végére kellene a GDP három százalékára mérsékelniük a deficitet.

A német és a finn kormány februárban dörgő hangon megfogalmazott közleményben dorgálta meg az EB-t azért, mert tavaly hozzájárult ahhoz, hogy Párizs és Madrid további egy évet kapjon a legfőbb hiánycél teljesítésére. Berlin és Helsinki szerint Brüsszel önhatalmúan foglalt el megengedő álláspontot ebben az ügyben.

Egy belső dokumentumból, amelyet az EU pénzügyminisztereinek készítettek, ám az FT kezére jutott, az derül ki, hogy Németország szerint Franciaország és Spanyolország egyetlen olyan feltételt sem teljesít, amely lehetővé tenné költségvetésük rugalmasabb kezelését. Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa arra figyelmeztette Renzit, hogy ha kormánya elvéti a deficit célt, akkor az EB nem tehet mást, mint hogy kérdőre vonja az olasz miniszterelnököt.

Ejnye már!

Hollande keddi követelésére reagálva az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásán részt vevő Rehn elismételte a brüsszeli álláspontot, miszerint Párizs az elmúlt években kétszer kapott könnyítést. Ugyanakkor megjegyezte: az a fontos, hogy Párizs elszánja magát a szükséges strukturális reformokra, és ezt követően határozottan a tettek mezejére lépjen. A francia államfő szerint a megtakarítások nem lehetnek öncélúak és semmiképpen sem akarják aláásni az éppen hogy csak megindult növekedést.

Brüsszeli szakértők úgy látják, hogy Franciaország a 2013-as engedmény ellenére nem tudja teljesíteni vállalt kötelezettségeit. A párizsi statisztikai hivatal friss adatai szerint a 2013-as költségvetési hiány a GDP 4,3 százaléka lett, szemben az EU 4,2 százalékos előrejelzésével. Az államadósság elérte a GDP 93,5 százalékát, miközben mind az adóbevételek, mind a közkiadások aránya nőtt a bruttó hazai termékhez képest.

Az új kormány kinevezésekor Hollande azt ígérte, hogy 50 milliárd euróval mérsékelik a költségvetési kiadásokat 2015 és 2017 között. Mérséklik a vállalkozások adóterheit és hosszabb távon a háztartások adóit is. Szakértők szerint az utóbbi ígéret csak újabb megtakarítások árán teljesíthető.