Zavarba ejtette az európai vezetőket Nikosz Anasztasziadesz ciprusi államfő, aki múlt héten postázott levelében a tízmilliárd eurós EU-IMF mentőprogram felülvizsgálatára kérte a donorokat. Érvelése szerint a nicosiai kormány nem lesz képes teljesíteni a kedvezményes hitel jelenlegi feltételeit, amelyek a vártnál nagyobb kárt okoznak a szigetország gazdaságának és bankrendszerének - idézte a múlt héten feladott levelet a Financial Times, amelyhez most szivárogtatták ki annak tartalmát. Anasztasziadesz szerint a két legnagyobb pénzintézet, a Bank of Cyprus és a Laiki összevonását - amelyben az utóbbi 100 ezer eurónál kisebb betéteit birtokló ügyfeleit átcsoportosították az előbbihez, az e feletti betéteket pedig 60 százalékuk leírása után hátrahagyták egy úgynevezett rossz bankban - rosszul készítették elő.
Gondot okoznak a tőkekivonás megelőzésére bevezetett korlátozások, amelyek limitálják a készpénzfelvételt és az átutalásokat is. Emiatt számos ciprusi cég forgótőke nélkül maradt, és fuldoklik. A mély recesszió kétségbeejtően nehézzé teszi a költségvetés egyensúlyba hozását. Egy vezető uniós tisztviselő szerint a ciprusi elnök lényegében a program teljes felülírását kéri, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyenge előkészítésben nagy szerepe van a ciprusiaknak is.. Az ország korábbi vezetői tavaly hónapokig nem csináltak semmi a nyilvánvaló gondok orvoslására, majd az új parlament egyszer leszavazta az uniós segélyajánlatot, hogy azután bő egy hét múlva lényegében ugyanazt elfogadja.
Bezzeg a görögök
Anasztasziadesz a görög adósságok egy része leírásának módját is a nemzetközi hitelezők orra alá dörgöli. A magánhitelezők kezében lévő görög államkötvények értékének egy részét tavaly egy kötvénycsereprogram keretében leírták, ami súlyos csapást mért a jelentős görög állampapír-állományt birtokló ciprusi bankokra. Lényegében ez rendítette meg fizetőképességüket, miután a ciprusi GDP negyedének megfelelő értékvesztést szenvedtek el. Ezt a terhet nem vették figyelembe a ciprusi csomag összeállításakor - panaszolja Anasztasziadesz.
Az államfő ugyan közvetlenül nem kért több pénzt, ám előállt egy olyan javaslattal, amely gyakorlatilag felér ezzel. Azt vettette fel, hogy a Laikinak még tavaly nyújtott kilencmilliárd euró rendkívüli kölcsönt, amelyet az eurózónás jegybankok dobtak össze a bank megmentése érdekében, részben alakítsák át hosszú lejáratú kötvényekké. Emellett azzal érvelt, hogy az Európai Központi Bank (ECB) akkor engedélyezte ennek a kölcsönnek a folyósítását, amikor már látszott, hogy a Laiki fizetésképtelen. Az ECB azzal védekezik, hogy lényegében csak egy előre látható közpénzből finanszírozott feltőkésítést előlegeztek meg a hitellel.