Az Ulker Biskuvi török édesipari vállalat tréfásnak szánt reklámvideót készített április elsejére - kezdi a törökországi népszavazásról szóló cikkét a bne régiós hírportál. A spot egy folyton veszekedő testvérpárról szólt, amelynek egyik tagja elnyomja a másikat. A hirdetés slusszpoénjaként az utóbbi kijelenti, hogy "Közeledik az elszámolás órája!"

Egy olyan országban, ahol igen élénken él az emberek emlékezetében a kevesebb mint egy éve levert puccskísérlet, ahol a politikusok szeretik felszítani a választók érzelmeit, továbbá ahol közeledik az alkotmány reformjáról szóló referendum, nagy hiba volt e reklám elkészítése. A kormánypárt, az Igazság és Fejlődés (AKP) vezetői és aktivistái nem igazán értik a tréfát mostanában.

Durva reakciók

Az AKP az emberek hazafias érzelmeire alapozva akarja elérni, hogy a szavazók a jelenleginél sokkal szélesebb államfői jogokkal ruházzák fel pártot és az országot vezető Recep Tayyip Erdogan elnököt, azaz szavazzanak igennel a reformra április 16-án. Az ellenzék kifogásolja a parlament hatalmának ezzel járó visszaszorítását.

Ezért aztán a párt és támogatói áthallással értelmezték az elszámolás közeledtéről szóló üzenetet. Azzal vádolták a csokigyártó vállalatot, hogy az Erdogannal szembeni ellenállásra buzdít. Az Ulker részvényei majdnem 3,5 százalékkal zuhantak egy hét alatt. Az AKP támogatói tüntettek a cég ellen és a kormányt támogató Aksam arról cikkezett, hogy a céggel szemben hamarosan ügyészségi eljárás indul.

A vállalat tulajdonosának minden oka megvolt arra, hogy ettől pánikba essen. A puccskísérlet után 100 ezer ember vesztette el el az állását azért, mert a lázadókkal való összejátszással vádolták és több tízezer embert állítottak elő. Emellett 800 vállalatot konfiskáltak el tulajdonosaiktól - e cégek összértéke 10 milliárd dollár.

Nem, nem, nem úgy gondoltuk

Az Ulker vezetőségének gyorsan lépnie kellett. A csokigyártó elnézést kért és Murat Ulker tulajdonos megesküdött rá, hogy nem ezt a reklámot rendelték meg a készítőitől. Emellett nyilvános fogadalmat tettek arra, hogy beperelnek mindenkit, aki internetes mémet, giffet vagy bármilyen viccet csinált a hirdetésből és azt feltöltötte a világhálóra.

Más vállalatok sem viselkednek másként. Számos olyan cég akad, amely kifejezetten arra használja fel a népszavazási kampányt, hogy bizonyítsa hűségét az ország vezetésének. Az egyikük, az ország legnagyobb busztársasága az Ulker botrányára reagálva bejelentette, hogy nem szolgálja fel a csokigyártó termékeit a járatain.

Van okuk rettegni

A török üzleti köröknek minden okuk megvan arra, hogy idegeskedjenek. A puccskísérlet után számos üzletembert megvádoltak azzal, hogy a lázadás szervezőjének kikiáltott, Amerikában élő Fetullah Gülen vallási vezető követője és finanszírozta a Gülen "hálózatát". A "sajnálatos események" után ellehetetlenítettek minden olyan médiavállalkozást, amelyet a "nemzet ellenségének" minősítettek.

Bár a várható jogi háborúk miatt egyelőre feladták 600 elkonfiskált cég értékesítését, továbbra is 40 ezer ember, köztük cégvezetők ellen folyik eljárás. Az ország legnagyobb cégei és a a Török Ipari és Üzleti Kamara (TUSIAD) sietett elítélni a puccskísérletet és az Ulker említett incidensét is.

A TUSIAD különösen fontos: korábban ezt a szerveztet tartották a szekularizált török üzleti élet képviselőjének, a szövetség 3500 tagvállalata adja a török export 80 százalékának, illetve az adóbefizetések szintén 80 százalékának.

Barátságos összefonódás

Erdogan kényelmetlen viszonyban van a TUSIAD-dal, amelynek befolyása meggyengült az utóbbi időben. Az elnök nem üzletellenes: szociális kérdésekben konzervatív, a gazdaságirányításban liberális elveket vall. Ugyanakkor van egy elmélete, miszerint a magas hitelkamatok inflációt okoznak. Ez van a hátterében annak, hogy a török bankok jelzáloghiteleinek kamatai a betéti kamatok alá estek.

Ugyanakkor az AKP tisztában van azzal, milyen fontosak Törökországnak a TUSIAD-ban részt vevő vállalatok, köztük az országban megtelepült multik külföldi kapcsolatai. Ez is magyarázza, miért fordul elő rendszeresen Törökországban, hogy a kormány több hónappal elhalasztatja a sztrájkok megtartását, ha úgy látja, hogy azok rosszkor jönnének az érintett vállalatoknak.

A TUSIAD végül is megengedhette magának, hogy ne foglaljon állást az államreform ügyében, sőt kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a kampány és az esetleges változások szociális feszültségekhez vezetnek az országban. Kifogásolták a széles társadalmi vita hiányát és Erol Bilecik, a szervezet vezetője megengedte magának azt a megjegyzést, miszerint ha a szavazati arány közel lesz az 50 százalékhoz, az azt fogja mutatni, hogy az államreformnak nem erős a támogatottsága.

Az üzlet már szavazott

Törökországban az elmúlt hónapokban javult az üzleti bizalom - legalábbis a jegybank felmérései szerint, amelyeket óvatosan kell kezelni. A bizalmi index márciusban 2,6 százalékponttal, 108,1 százalékra nőt februárhoz képest, miután egy hónappal korábban 8,5 százalékponttal ugrott meg januári értékéhez képest. Az elmúlt év utolsó negyedében 3,5 százalékkal bővült a GDP éves összehasonlításban. Számos cégfelvásárlást jelentettek be az utóbbi időszakban, ami a külföldi befektetők bizakodó várakozásait tükrözi.

Ha a szavazók elutasítanák az alkotmányreformot, az politikai bizonytalansághoz vezetne az országban, mivel Erdogan válaszul előrehozott választásokat kezdeményezhetne. Az AKP azt állítja, hogy a reform elfogadása megerősítené a politikai stabilitást. Ezzel kapcsolatban azonban kétséget ébreszt - amire viszont az ellenzék hívja fel a figyelmet -, hogy Törökország ez esetben elindulna az autoritáriánus politikai rendszerhez vezető lejtőn.

Lejtős a pálya

Az ellenzék arra panaszkodik, hogy jóval kevesebbet szerepel a médiában, mint a kormánypárt és betiltják a gyűléseiket. A Bianet és az Újságírók Határok Nélkül civil szervezet vizsgálata szerint a tíz napilapból és a tíz legnézettebb tévécsatornából 7-7 a kormányhoz közeli üzletemberek kezében van. Az ellenzék szerint a kormányzati hirdetéseket elterelték a "baráti" média felé.

Ezzel egyidejűleg az ellenzéki média sem kiegyensúlyozott. Ennek felületein alig olvasható a kormány tevékenységét tárgyilagosan értékelő cikk. A sajtó egyre megosztottabbá vált a népszavazási kampány vége felé.

Az utolsó hetekben nem volt egyértelmű, hogy a mindez milyen végeredményhez vezethet: a bizonytalan szavazók, az összes jogosult tizede hajlott rá, hogy az igen mellé tegye az X-et, ám nem zárta ki, hogy végül nemmel szavaz.

Pánik és magabiztosság

Az AKP biztos volt a sikerében, így kisebb pánikot okozott, amikor egyszer csak a nemek kis előnyét és nagyon sok szavazó határozatlanságát mutatták a közvélemény-kutatások - derült ki a Financial Times cikkéből. Ekkor felmerült, hogy a kormány elhalasztja a népszavazást.

Válaszul előtérbe tolták magát Erdogant, aki nagygyűlésein aktivizálni tudta az AKP szimpatizánsai közül azokat, akik bizonytalanok voltak, illetve a párt bázisán túli ingadozók egy részét is. A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy az alkotmányreformot támogathatja a szavazók 53 százaléka.

Ugyanakkor a törökök élete nem volt valami fényes az elmúlt hónapokban. Azt tapasztalhatták, hogy nemzeti valutájuk egy év alatt jelentősen leértékelődött a dollárral szemen, az infláció kilencéves csúcsra kúszott fel és megugrott a munkanélküliség. Ezért a referendum sokuknak alkalmat adhat arra, hogy a nemre szavazva kifejezzék elégedetlenségüket országuk kormányával szemben.