A macedónoknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A szociáldemokrata miniszterelnök júniusban írta alá görög hivatali partnerével azt a megállapodást, amely lezárta a 27 éve húzódó vitát a két ország között. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Kapcsolódó

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.

Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, de a macedón alkotmány módosítására is szükség van ahhoz, hogy az athéni képviselőház is becikkelyezze a dokumentumot. Ezt követően az utolsó akadály is elhárul az elől, hogy Macedónia folytathassa a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val és az Európai Unióval.

A macedón-görög megállapodás nem tette kötelezővé népszavazás megtartását az ország nevének megváltoztatásáról, ám Zoran Zaev miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy megkérdezze az állampolgárok véleményét is. Ugyanakkor nem tette ügydöntővé a referendumot, sőt a kampány végén, látván, hogy várhatóan alacsony lesz a részvétel, már azt mondta, akik nem mennek el szavazni, azoknak a véleményét nem kell figyelembe venni, csak az számít, hogy az igenek vagy a nemek kerülnek-e többségbe.

A szkopjei sajtó szerint a kormány annak ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, hogy nem lett érvényes a népszavazás. A kormánykoalíciónak azonban csak 69 szavazata van a parlamentben, míg az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre, azaz 80 voksra van szükség. A kormány abban bízik, hogy sikerül meggyőznie további 11 képviselőt, és még az év vége előtt meg tudják változtatni az alkotmányt - írta az MTI.