A Szlovák Statisztikai Hivatal adataiból a szlovákiai magyarság fogyása régiós szinten is megfigyelhető, minden déli járásban csökkent a magyarok aránya. Szlovákiában két járás van, ahol a magyarok vannak többségben, a dunaszerdahelyi, ahol 75 százalék a magyarok aránya, illetve a komáromi járás, ahol csaknem 64 százalék.
A dunaszerdahelyi járásban összesen csaknem 120 ezer embernek van állandó lakhelye, közülük 87 ezren magyarnak, 22 ezren szlováknak, és 1800-an romának vallották magukat. A komáromi járás 104 ezer lakosa közül 66 ezer magyar, 2 ezer szlovák, 1250 roma nemzetiségű.
A déli, magyarlakta járások közül az arányokat tekintve a rimaszombati következik, ahol a magyarok a lakosság 36 százalékát alkotják, majd a galántai és az éresekújvári következik 35, illetve33,5 százalékos aránnyal. A lakosok abszolút számát tekintve a dunaszerdahelyi és komáromi járások után az érsekújváriban él a legtöbb magyar, 48 483 fő.
Az adatokból az is kiderül, hogy kerületi lebontásban Nyitra megyében a legnagyobb a magyarok aránya, csaknem 25 százalék. Pozsonyban összesen valamivel több mint 14 ezer fő vallotta magát magyarnak, míg az ország második legnagyobb városában, Kassán 6382-en.
A statisztikai hivatal február utolsó napján hozta nyilvánosságra a tavaly májusi népszámlálás eredményeinek főbb számait. Ebből többek között kiderült, a lakosság száma csaknem 5 millió 400 ezer, s közülük 458 ezer személy vallotta magát magyarnak, ami a teljes lakosság 8,5 százalékát teszi ki. Tíz év alatt 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma, 2001-ben még a lakosság 9,7 százaléka vallotta magát magyarnak.