A brit kormány egyelőre nem óhajt olyan vizsgálatot rendelni, ami kimutatná a brexit hatásait, ám az Európai Bizottság azt állítja, hogy immáron nyilvánvaló a gazdasági károk egy része, amit a szigetország kilépése okoz az Európai Unióból – írja a Financial Times. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság elnökhelyettese és brexitfőtárgyalója a napokban azt mondta, hogy immáron el lehet választani a brexit gazdasági hatását a koronavírus-járványétól. A kár kezd jobban láthatóvá válni.

Jelentős adminisztrációs teher rakódott a szolgáltatások és áruk kereskedelmére 2021 elejétől, amikor az Egyesült Királyság végképp kiszakadt az egységes európai piacból és a vámunióból, és ezzel megkezdődött a kontinens és a szigetország közötti fogalom vám- és szabvány-ellenőrzése. A két fél ugyan 2020 végén kötött egy a kereskedelmüket megkönnyítő egyezményt (Trade and Cooperation Agreement, TCA), ám ez nem helyettesítheti azt a sima együttműködést, amit az uniós tagság jelent.

Egyharmados visszaesés

A London School of Economicson, a világ egyik legelismertebb üzleti iskoláján működő Centre for Economic Performance kutatóintézet tanulmánya szerint a vevő-eladó kapcsolatok száma közel harmadával esett a szigetország státuszának megváltozása után. Más tanulmányokból az derül ki, hogy az Egyesült Királyság pandémiát követő kereskedelmi tevékenysége elmarad más fejlett országokétól. Ezt Londonban sem tagadják, ám visszautasítják, hogy a gondért mintegy hivatalosan a brexitet okolják.

A Downing Street június végén ismételten elhárította magától, hogy készíttessen egy olyan felmérést, ami felbecsülné a brexit hatását, mivel úgy látják, hogy azt nem lehet világosan elválasztani a koronavírus-járvány és az Ukrajnában dúló háború hatásaitól. Az előnyökkel kapcsolatban azonban mintha nem lennének kétségeik. Erre utal a miniszterelnöki kommunikációs hivatal álláspontja, miszerint az ország továbbra is élvezni fogja a brexit hasznait. Igaz ugyanakkor, hogy hosszabb távú előnyök értékelését is túl korainak tartják.

Óvatos ellenzék

Rishi Sunak pénzügyminiszter elismerte ugyan, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport más államainak adataitól elmaradó brit kereskedelmi teljesítmény a brexit következménye is lehet, ám úgy véli, hogy túl korai lenne határozott következtetést levonni ezzel kapcsolatban. Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere azonban úgy reagált ugyanerre, hogy az Egyesült Királyságnak kérnie kellene újrafelvételét az EU egységes piacára.

Keir Starmer, a Munkáspárt elnöke sietett jelezni, hogy ez nem a párt álláspontja, és nem terveznek ilyet. (Ennek egyik oka az lehet, hogy az egységes piaci tagság újra megnyitná a kelet-európai bevándorlók előtt a szigetország kapuit, mivel az ebben részt vevő országoknak lehetővé kell tenniük az EU-n belülről érkező munkaerő szabad áramlását. Ezért próbálkozott Theresa May korábbi miniszterelnök azzal a megoldással, hogy a szigetország az EU vámunióján belül maradt volna, elkerülve a vámolással járó bürokráciát, míg az egységes piacról távozott volna, elkerülve az újabb vendégmunkások érkezését. Ezt azonban nem tudta elfogadtatni pártja brexiter politikusaival – a szerk.)

Romló megítélés

Eközben romlik a brexit megítélése. Az Ipsos UK közvélemény-kutató intézet és az EU-UK Forum civil szervezet felmérése szerint azoknak a briteknek az aránya, akik úgy vélik, hogy a mindennapi életük rosszabbra fordult a brexit miatt a 2021 júniusában mért 30 százalékról 45 százalékra ment fel. Eközben azoké, akik szerint a kilépés javított a helyzetükön 17 százalék körül alakul.