Az Európai Központi Bank (ECB) távozó elnöke, Mario Draghi teljes mellszélességgel kiáll a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron terve mellett, amely nagyobb arányú fiskális transzfert tartana szükségesnek az eurózóna-tagállamok között, ez tudná ugyanis biztosítani a monetáris uniós jövőjét - derül ki az elnök Financial Times-nak adott hétvégi interjújából.
Draghi szerint a kormányzati kiadások növelése jelenleg sokkal sürgetőbb, mint eddig bármikor, ezzel lehet ugyanis védekezni a világgazdaság lassulásának hatásai ellen. Úgy véli, hogy a hosszabb távú elkötelezettség a fiskális uniós irányában nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa versenyben tudjon maradni a többi globális nagyhatalommal.

Tekintve, hogy a globalizált világban a nemzeti államok önmagukban gyengék, ami számít az az, hogy hogyan lehet erősebbé tenni az uniót. Néhány területen a további integráció már elérte ezt a célt, azonban ahhoz, hogy egy erősebb gazdasági és pénzügyi uniónk legyen, közös európai költségvetésre van szükség. Persze az látszik, hogy a politikai párbeszédek szintjén még hosszú utat kell megtenni odáig, azonban én optimista vagyok - mondta a leköszönő elnök.

Mint ismert a nyolcéves regnálás után távozó Mario Draghi vezette ECB intervenciói komoly vitákat kavartak Németországban és a költségvetési szigort előnyben részesítő tagállamokban. A legújabb élénkítő csomagnak, amely az eddig 2600 milliárd eurónyi kvantitatív lazítási program újraélesztése és a további kamatvágásoknak már az ECB döntéshozó testületén belül is voltak ellenzői, a kormányzótanács 25 tagjából 9 szavazott ellene - emlékeztet a lap. Draghi szerint az eddigi lazításoknak ugyan vannak negatív mellékhatásai, azonban ezeket bőségesen ellensúlyozzák a pozitív hatások. A leggyakoribb kritika a laza monetáris politikával szemben az, hogy az alacsony kamatokon keresztül bünteti a megtakarítókat és eszközár, így ingatlanár inflációt gerjeszt.

Draghi szerint azonban a jelenleginél több kormányzati támogatás jelentősen tudná segíteni a központi bankot céljai elérésében. Felhívta a figyelmet, hogy támogató fiskális politika nélkül a rendkívüli monetáris stimulusnak várhatóan nagyon sokáig fenn kell maradnia.

Sok országban még mindig a nadrágszíjon húznak

Az eurózóna pénzügyminiszterei még tavasszal állapodtak meg abban, hogy létrehozzák az Európai Unió közös költségvetését, azonban az elfogadott tervek jóval puhábbak annál, mint amit Emmanuel Macron francia elnök elérni szeretett volna. Eközben az üzleti élet számos befolyásos vezetője és közgazdászok is azt várják, hogy Németország a jelenleginél nagyobb mértékben emelje meg költségvetése kiadási oldalát a gazdaság támogatása érdekében. Németország ettől eddig ódzkodott, annak ellenére, hogy a jelek szerint gazdasága recesszió felé tart.

A lap emlékeztet arra, hogy a költségvetési támogatások nem megfelelő szintje és a regionális stabilizációs mechanizmusok hiánya jelentősen megnehezítette a 2008-as válságot követő fellendülést Európában. Nagyon sok dél-európai ország és Írország is költségvetési megszorításokra kényszerült, miközben a jobban prosperáló tagállamok, mint például Németország eközben meglehetősen kevés segítséget nyújtott, így a növekedés fellendítésének feladata az ECB-re hárult.

A fontos vezérelvek körüli egyet nem értés mindenhol megtörténik, ez nem csak európai jelenség - mondta Draghi. Szerinte hosszabb távon megszületik majd a szükséges megegyezés a fiskális politikáról, a közhangulat ugyanis a görög válság óta az integráció irányába tolódott el. A korábbiaknál sokkal több ember kezdi el megérteni ezen reformok szükségességét, s ez egy idő után komolyabb kötelezettségvállaláshoz fog vezetni. Az emberek megértették a közös devizával járó előnyöket és a bizalom erősödött, az euró ellenzői nem jártak sikerrel - tette hozzá.