A pénzfelvételt és a pénzátutalásokat korlátozó szabályok egy részét fokozatosan fogjuk megszüntetni, a jegybank várakozásai szerint nagyjából egy hónap alatt állhat vissza a régi rend - jelentette ki Jannisz Kaszulidesz ciprusi külügyminiszter a Reuters tudósítása szerint. A kormány eredeti tervei szerint csupán egy hétig tartott volna a rendkívüli helyzet - a szigorító szabályok felsorolásának végén szerepelt is ez az ígéret -, ám szakértők már tegnapelőtt is arra figyelmeztettek, hogy legalább több hónapig, ha nem évekig maradnak érvényben a korlátozások. Pénzpiaci elemzők és kereskedők szerint minél tovább marad fenn a tőkeáramlás korlátozása, annál valószínűbb, hogy Cirpus végül kiesik az eurózónából, illetve hogy más országok is követhetik a példáját. A szigetország hivatalos álláspontja természetesen az, hogy maradnak: az elnök ma közölte, hogy nem szándékoznak feladni az eurót.

A ciprusi központi bank friss adataiból az is kiderült, hogy már a bankok márciusi 14-ei bezárása előtt jelentős összegek hagyták el a szigetországot. Az eurózóna más tagállamaihoz tartozó vállalatok és magánszemélyek betéteik 18 százalékát menekítették ki februárban, miután napvilágot láttak a találgatások arról, hogy az EU Cirpus megmentéséért cserébe a megtakarítások megkurtítását fogja kérni. A magánszektor bankbetéteinek állománya 2,2 százalékkal, 46,4 milliárd euróra morzsolódott le februárban, azt követően, hogy az év első hónapjában már hasonló mértékben zsugorodott.

Indul a nyomozás

Német lapértesülések szerint a tegnapi hírekben szereplő teherautó-konvoj, amelyet szerdáról csütörtökre virradó éjjel láttak a ciprusi jegybanknál, ötmilliárd euró készpénzt szállított. Ezzel töltötték fel a helyi bankok fiókjait. A pénzkivételi pánik elmaradt, a legkényelmetlenebb helyzetben azok a nyugdíjasok vannak, akiknek nincs bankkártyájuk. Nekik a napi limitnek megfelelő 300 eurós pénzfelvételért minden egyes esetben sorba kell állniuk a bankokban.

A kormány bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, kik a felelősök a bankok fizetésképtelenné válásáért. Bizottságot neveztek ki azzal a megbízatással, derítse ki, hogy a politikai hibákon túl felmerülhet-e a büntetőjogi felelősségre vonás kérdése is. A testületnek emellett át kell tekintenie azoknak a kötvénytulajdonosoknak a helyzetét is, aki pénzintézetek hitelezőinek sorában hátul helyezkednek el. Döntöttek arról is, hogy az államfő bérét negyedével, a miniszterekét ötödével csökkentik.

Kiszivárog a válság

A befektetők biztonságos menedékének tartott tízéves német államkötvények hozama augusztus óta nem látott mélységbe süllyedt, miután sokan attól tartanak, hogy az európai válság ciprusi hulláma átcsap a határokon. A hozam két bázisponttal, 1,256 százalékra zsugorodott.  A  A Moody's a ciprusi helyzetre hivatkozva tartotta negatívan az ír és a portugál adósságokra adott besorolását.

Még aggasztóbb azonban, hogy az eurózóna következő eldőlő dominójának tartott Szlovéniában is megjelent a tovagyűrűző hatás: a kétéves szlovén kötvények hozama hét százalék közelébe emelkedett. Ezzel a befektetők az államcsőd magas kockázatát árazzák be. Az új kormány - amely egy parlamenti alku eredményeként jött létre és működését ideiglenesnek tekintik - tagadja, hogy az uniós támogatás igénybevételén gondolkodna. Éppen ezt tette nem sokkal a segélykérés előtt, a görög, az ír és a portugál kormány is.

Az Európai Bizottság azt hangsúlyozza, hogy a tőkeáramlás korlátozása legális és indokolt, ugyanakkor az uniós jognak megfelelően hangsúlyozottan részlegesnek és ideiglenesnek kell lennie. Kaszulidesz külügyminiszter viszont a ciprusiak dühének adott hangot a francia Les Echos című lapnak nyilatkozatával, amelyben kijelentette: Európa úgy tesz, mintha segítene a ciprusiakon, ám az ár, amit cserébe megszabott, túl magas. Az európai döntéshozók nem kevesebbet várnak, mint a ciprusi gazdasági modell lerombolását.