A lengyel parlament megszavazta a nyugdíjkorhatár csökkentéséről szóló kormányjavaslat. E szerint jelenlegi 67 évről a nők esetén 60, a férfiaknál 65 évre csökken a nyugdíjba vonulás időpontja. A döntés rendkívüli hatással lesz a lengyel gazdaságra és társadalomra - állítja a Gazeta Wyborcza kommentátora.
A tervek szerint a jogszabálynak 2017 októberében kell érvénybe lépnie, ami azt jelenti, hogy egy csapásra 200-250 ezer ember kap jogot arra, hogy nyugdíjba vonuljon. Nagy kérdés, hogy honnan lesz pénze a társadalombiztosításnak (ZUS) a járandóságaik kifizetésére.
Ellentétes hatás
A válasz adódik: a költségvetésből, ami azt jelenti, hogy az államnak a jelenlegi évi 30-40 milliárd zloty helyett 50-60 milliárdot kell nyugdíjra kifizetnie. Eközben - akárcsak a más fejlett országokban - Lengyelországban is egyre több idős ember nyugdíjának forrását kéne befizetnie az aktív korosztályoknak.
A fiatal generáció tagjai elgondolhatnak arról, hogy ha a radikális jobboldali Jog és Igazságosság kormánya ilyen nagyvonalúan bánik a pénzükkel, akkor inkább külföldön próbáljanak szerencsét. Más szóval az intézkedéssel, amely állítólag a lengyelek jólétét szolgálja, nem haza vonzzák, hanem elüldözik az embereket.
Egymilliós elbocsátás?
Eközben az idősebbek is csalódhatnak, hiszen a rövidebb munkaviszony után kisebb nyugdíjat kaphatnak. A ZUS adatai szerint a korhatár leszállítása miatt a jelenlegi 40 évesek 40 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak majd annál, amire eddig számíthattak. Ez növeli a szegénységet és az állami segélyért sorban állók számát.
A Rzeczpospolita című napilap felhívja a figyelmet arra, hogy a változtatás miatt a cégek elbocsáthatnak egymillió embert, akik az új szabályok szerint 2017 és 2021 közözött nyugdíjba vonulhatnak. A Szejm ezért elfogadhat egy rájuk vonatkozó, négyéves elbocsátási tilalmat. Csakhogy mire az új szabályok jövő októberben érvénybe lépnek, ezek az emberek már az utcán találhatják magukat.