Kelet-Közép-Európa egy gazdasági korszak végéhez ért - kezdi háttéranyagát a Reuters. A foglalkoztatási adatok rekordokat döntenek, az alkalmazottak a nyugati szinthez közelítő béreket akarnak, így véget ér az az olcsó, képzett munkaerőre alapozó fejlődés, amely a rendszerváltás után jellemezte ezt a régiót.

A munkanélküliségi ráta 3-7 százalék, a bérek kúsznak felfelé - gyorsabban, mint a kontinens nyugati felén. Tavasszal éppen Magyarország vezetett ezen téren: márciusban majdnem 13 százalékkal voltak magasabban a keresetek, mint egy évvel korábban. A térség országainak kormányai és vállalatai azzal a kihívással néznek szembe a következő években, hogy új utakat kell találniuk a gazdasági növekedéshez.

Kapcsolódó

Esettanulmány

A múlt havi sztrájk a Volkswagen pozsonyi üzemében jól mutatja a folyamatot. Ez volt az első munkabeszüntetés egy szlovákiai autó-összeszerelő gyárban, amióta az ország az egy főre vetítve autógyártó nagyhatalom lett.

A szakszervezetek 14 százalékos emelést követeltek - hol van ez már attól, amikor 10-20 évvel ezelőtt örültek, hogy a nyugati bér töredékéért munkát kapnak. Zoruslav Smolinsky, a VW Slovakia szakszervezeti vezetője, a sztrájk szervezője például a futószalag mellett kezdte a pályafutását 1992-ben havi 75 eurónak megfelelő bérért. Családja alig tudott megélni ebből.

Ma a német cég több mint 12 ezer alkalmazottja átlag 1804 eurót visz haza - igaz, ez még mindig kevesebb mint fele annak, amit a VW németországi dolgozói kapnak. Smolinsky szerint ezt a különbséget a jövőben nem tartják igazolhatónak. Az országunk az EU része - fejtegeti -, ezért lépésről lépésre mérsékelni kell a különbséget.

Nem egyedi eset

A sztrájk sikeres volt, ám a VW nem az egyetlen vállalat, amelyre béremelési nyomás nehezedik. A dél-koreai Kia és a francia Peugeot szintén növelte a kereseteket Szlovákiában, az Audi és a Mercedes Magyarországon volt kénytelen sztrájkfenyegetésekkel szembe nézni. Válaszul a német autógyártó jelezte, hogy Szlovákia búcsút mondhat fejlesztéseinek, ha ottani alkalmazottai további drága követelésekkel állnak elő.

Az orosz Renaissance Capital befektetési bank elemzői úgy vélik, hogy a külföldi befektetők nem fogják ugyan feladni meglévő bázisaikat a régióban, de új fejlesztéseiknek várhatóan máshol keresnek majd helyet. Kelet-Közép-Európa soha többé nem fogja azt kínálni a működőtőkének, amit a múlt évszázad kilencvenes éveiben kínált - írták a bank ügyfeleinek.

Szerintük a tőke kelet és dél felé keres majd magának olcsó munkaerőt. A működőtőke terjeszkedésének következő hulláma Törökország és a mediterrán térség déli része - Marokkó, Tunézia, Egyiptom, esetleg Irán -, illetve Ukrajna felé indul majd.

Elátkozott matek

Az uniós bérügyi mateknek két oldala van. Az EU átlagában a bérek adják a GDP 47,5 százalékát. Ugyanakkor míg Németországban 50,9 százalék ez az arány, Csehországban csak 40,4 százalék. Az érem másik oldalán a termelékenység áll. Az OECD adatai szerint a németeknél dolgozók egy óra munkával 52,7 euróval járulnak hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez, míg a csehek esetén csupán 19,4 százalék ez az arány.

Ennek részben az az oka, hogy a cseh vállalatok főként olyan termékeket, részegységeket állítanak elő a világszintű termelési láncokban, amelyek kisebb árrést tartalmaznak, ahelyett, hogy nagyobb profitot hordozó végtermékeket vinnének a piacra - írja a Reuters háttércikke.