Mindössze két hónap telt el azóta, hogy a szélsőséges iszlamista tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban az amerikai hadsereg kivonulása után, ám a rettegés, a halálfélelem újra kezdi eluralni az afgánok életét – derül ki a Financial Times cikkéből. Ezúttal nem az amerikaiak és a tálibok állnak szemben, hanem a tálib központi hatalom és az Iszlám Állam-Horoszán Tartomány (angol rövidítéssel ISIS-K), egy az Iszlám Állam inspirálta dzsihadista mozgalom, amelyet mély ideológiai árok választ el táliboktól. A lényeg, hogy az ISIS-K még a szélsőséges táliboknál is szélsőségesebb.

Ezzel vonzza azokat a tálibokat, akik csalódottak azért, mert az új kabuli hatalom nem hajlandó bevezetni a nők jogainak lábbal tiprását és diplomáciai kapcsolatokat keres olyan országokkal, mint az ősellenség USA és Oroszország, illetve a szomszédos Kína, amely ugyan segítséget kínál a gazdasági újjáépítéshez, de nyilván megkérné ennek árát. Ezért a tálibok közül egyesek az ISIS-K-hoz dezertálnak. Az amerikaiakkal vívott háborúnak vége, de az afganisztáni háborúnak nincs vége – mondja Avinash Paliwal, a Soas South Asia Institute igazgatóhelyettese, aki az Ellenségem ellensége címen könyvet írt Afganisztánról.

Kapcsolódó

A tálibok célja egy iszlamista kormány üzemeltetése Kabulban, ám az ISIS-K, amely 2015 óta van jelen Afganisztánban iszlám kalifátust akar létrehozni, amely kiterjedne Afganisztánra, Pakisztánra, továbbá India és Irán egy részére. Ezért elemzők szerint a tálibokat csak „undorító nacionalistáknak” látják, akik elárulták az iszlám egyetemes küldetését. Paliwal szerint az a céljuk, hogy destabilizálják a tálib hatalmat, amely egyébként is gyenge lábon áll, és a gazdasági összeomlást kellene menedzselnie anélkül, hogy erre lennének eszközei, pénze, szakemberei, működő államigazgatása, jogrendje.

Vérgőzös akciók

Az ISIS-K vállalta a felelősséget a kabuli repülőtéren augusztus 26-án elkövetett öngyilkos bombamerényletért, ami megölt 180 embert. Feltételezések szerint ez a szervezet áll egy kabuli mecset elleni támadás mögött, amelyben a tálib vezetők a mozgalom szóvivőjének anyját búcsúztatták. Ebben az akcióban öten haltak meg. Emellett megtámadtak két mecsetet, amelyekbe az iszlám síita ágához tartozók járnak, akiket Afganisztánban hagyományosan üldöznek, végül az elmúlt hetekben tálib konvojokra is rárontottak.

Paliwal szerint ezzel felszítják a szélsőséges mozgalmak közötti szektás ellentéteket, amit a tálibok mindenképpen szeretnének elkerülni. Nasratullah Haqpal kabuli politológus szerint a kiújult erőszak aláássa a lakosság tálibokba vezetett bizalmát, miután azzal az ígérettel ragadták magukhoz a hatalmat, hogy ők az egyetlen csoport, amely képes stabilitást teremteni Afganisztánban.

Nehéz ellenfél

A tálibok persze azt ígérik, hogy megsemmisítik a terrorakciók kitervelőit, ám helyi vezetőik elismerik, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az ISIS-K emberei jól képzettek, és mindig az ellenfelük gyenge pontját keresik, ahol olyan akciókkal támadhatnak rá, ami biztosan bekerül a médiába. Bonyolítják a helyzetet a táliboktól dezertáltak, akik gyakran a szélsőséges Hakkani hálózat leszakadó emberei. Ezt a szervezetet egy amerikai szakértő úgy jellemezte, hogy bűnöző vállalkozás dzsihadista csoportnak álcázva.

Sok afgán és számos külföldi szakértő úgy véli, hogy az ISIS-K-t külföldről támogatják, ám erre több jelölt is van. Az egyik a pakisztáni titkosszolgálat, amely így akarja rávenni az afgán tálibokat, hogy segítsenek letörni a pakisztáni kormányt támadó pakisztáni tálibokat. Mások szerint az amerikai titkosszolgálat keveri a lapokat a háttérben, az ISIS-K-val az amerikaiak által kiképzett volt kormányhadsereg tagjai is együttműködnek.

Emellett szóba kerülnek még az afgán hadurak, akiknek érdekükben áll a tálibok gyengítése, végül az indiai titkosszolgálat a tálibokon belüli konfliktusra tippel, amelyben az egyik oldalon a Hakkani-hálózat, a másikon a Mullah Baradar miniszterelnök-helyettes vezette kandahári frakció áll. Az utóbbi így próbálja visszaszorítani az előbbi befolyását a tálibokon belül. Paliwal úgy látja, hogy az erőszak erősödni fog és a történet vége a „mindenki harca mindenki ellen”, azaz a teljes anarchia lehet.