A német háztartások a legszegényebbek között vannak Európában - legalábbis bizonyos összehasonlításban. Az Európai Központi Bank (ECB) először készített olyan felmérést, amelyben megpróbált összehasonlítható adatokat szolgáltatni az eurózóna lakosságának vagyoni helyzetéről - írta a Bloomberg. A 17 tagország 60 ezer háztartásának megkérdezésén alapuló vizsgálatban figyelembe vették az emberek birtokában lévő lakásokat, járműveket, a jövedelmüket, a befektetéseiket és a nyugdíjaikat. Ezekből levonták nagy tartozásaikat: jelzáloghiteleiket, hitelkártya-adósságukat és más kölcsöneiket. A 113 oldalas jelentés a 2009-2010-es, azaz az adósságválság kirobbanása előtti helyzetet tükrözi.
Az ECB felmérésének módszertana bizonyos dolgokat nehezen kezel. Ezek közé tartoznak a német alkalmazottak körében gyakran előforduló egyéni választáson alapuló (pay-as-you-go) nyugdíjprogramok. Ezekben bizonyos feltételek mellett a jogosult határozza meg befizetései nagyságát. Összességében elmondható, hogy az összehasonlítások nagy pontatlanságokat tartalmazhatnak. Ennek ellenére érveket szolgáltathatnak a jövőbeni megszorító intézkedések - például a betétek lefaragása - mellett, hiszen arra utalnak, hogy a dél-európai országok lakói azért nem élnek olyan rosszul, mint amit sokan feltételeznek.
Szegény németek
Van olyan viszonyítási alap, amely szerint a németek a legszegényebbek az eurózónában, még a portugálok és a szlovákok is jobban állnak náluk. A számukra legkedvezőtlenebben összehasonlításokban a lakások birtoklását, az otthonok nagyságát és a kisvállalkozások tulajdonjogát is figyelembe veszik. Ezekben jellemzően a dél-európaiak állnak jobban. Ugyanakkor a jövedelmek összehasonlítása természetesen a németeknek kedvez.
Az Eurostat adatai szerint az egy főre eső GDP 2010-ben Németországban 29 ezer euró volt, ami az EU-átlag 119 százaléka. Görögország esetén 87, Olaszország esetén 101, Spanyolország esetén 99 százalékon állt ez a mutató. Más kép tárul elénk, ha a háztartások nettó vagyonát vizsgáljuk. Az ECB felmérés szerint ezt a listát 2010-ben a luxemburgiak vezették 700 ezer eurós átlaggal. A második azonban a múlt hónapban 10 milliárd eurós EU-IMF támogatásban részesült Ciprus volt 670 ezer euróval. A német háztartások átlagos nettó vagyona kissé 200 euró alatt maradt.
Gazdag görögök, ciprusiak
Még érdekesebb eredmény jön ki a medián átlagok összehasonlításával. Ez a mérőszám a nagyság szerint sorba állított adatok közepét mutatja, azaz kiszűri a különlegesen magas és alacsony érték hatását. Így jobban jellemzi a tipikus középosztálybeli háztartások helyzetét. A medián átlag a németeknél 50 ezer euró volt, míg a görögöknél 102 ezer, a ciprusiaknál pedig 270 ezer euró.
A dél-európaiak mutatóit elsősorban a lakástulajdon javítja. Németországban nem adnak olyan adókedvezményeket az ingatlanjezlálog-hitelekre, mint máshol, és a bankok magas önrészt kérnek a kölcsönökhöz. Mindez a lakásbérlés felé tereli az embereket. Emellett a három évvel ezelőtti adatok nem tükrözik az otthonok árának azóta bekövetkezett értékvesztését. A felmérésben a megkérdezettek saját becslést adtak lakásuk árára, ami szintén eltérhet a valóságos piaci értéktől. Végül pedig a német háztartások jellemzően kisebbek, mint a dél-európaiak.