Tiszteletben fogom tartani a szeptemberi skót népszavazás eredményét - jelentette ki Jean-Claude Juncker európai parlamenti képviselők előtt, akik között skót és katalán politikusok is voltak. A volt luxemburgi kormányfő, akinek jelölését az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztére a jövő héten várhatóan támogatja az Európai Parlament, a demokratikus akaratérvényesítés híve - idézte a Junckert a BBC.
Juncker novemberben válthatja fel José Manuel Barrosót, aki korábban kijelentette: ha a skótok úgy döntenek, hogy kilépnek Nagy-Britanniából, akkor ezzel kilépnek az Európai Unióból is. Nem számíthatnak automatikus tagfelvételre, visszakerülésük nagyon nehéz lenne, miután a szokásoknak megfelelő csatlakozási kérelmet kellene benyújtaniuk és belépésüket támogatnia kellene minden uniós tagországnak.
Lehet vele üzletelni
Juncker viszont azt hangsúlyozta, hogy nem szeretne olyan arrogáns lenni, hogy megelőlegezze a skót függetlenségről folyó vita végeredményét. Ez összhangban van korábbi álláspontjával: egy májusi tévévitában arról beszélt, hogy az EU akkor jár el helyesen, ha nem avatkozik be az ilyen belső vitákba, ha tiszteletben tarja a nemzetek alkotmányát. A katalán kilépési szándékokkal szembesülő spanyol és a skót elszakadással szembe néző brit politikai közösség dolga, hogy megbirkózzon ezekkel a kérdésekkel. Azt ugyanakkor ő is leszögezte, hogy egy ország nem válhat az EU tagjával egyszerűen egy levél elküldésével.
Alyn Smyth, a Skót Nemzeti Párt képviselője szerint a Juncker véleménye frissítően hatott elődje állásfoglalása után. A jövendő EB-elnök világosan fogalmazott: tiszteletben tartja a skótok döntését, és ezt követően kész megállapodni velük. Ennek alapján úgy gondolja, hogy Junckerrel sokkal könnyebben megtalálhatják a közös hangot, mint elődjével.
Az unionista Better Together mozgalom szóvivője viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Skócia kilép Nagy-Britanniából, akkor újra jelentkeznie kell az EU-ba, amellyel a jelenleginél minden bizonnyal rosszabb belépési feltételekről állapodhat meg. Nagy-Britannia részeként részesül a szigetországnak járó speciális elbánásban, amire önállóan nem számíthat.
Nem áll ellen
Juncker egy másik tanácskozáson, amelyen szintén parlamenti képviselőkkel találkozott, azt is kijelentette: nincs elvi kifogása az uniós döntési jogkörök egy résznek visszaadása ellen nemzeti hatáskörbe, ha a tagállamok így döntenek. Ezzel lényegében David Cameron brit kormányfőnek tett gesztust, aki - magyar kollégájával, Orbán Viktorral kettesben - nem támogatja kinevezését az EB élére. Ha London előáll ezzel kapcsolatos javaslataival, azt komolyan meg fogják vizsgálni - idézte a politikust a Guardian.
A találkozón arról is beszélt, hogy az szeretné, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna. Cameron ígérete szerint, ha a konzervatív párt nyeri a következő brit parlamenti választást, akkor 2017-ben népszavazást tartanak a kilépés kérdéséről. A britek Juncker szerint a józan ész alapján közelítik meg az ügyeket és a két lábbal állnak a földön. A volt luxemburgi kormányfő ezen a találkozón is tagadta, hogy federalista lenne: nem hiszi, hogy az EU állammá válhatna, sőt küzdeni fog ez ellen a lehetőség ellen.