Az Innocence of Muslims (A muszlimok ártatlansága) című filmnek a YouTube videomegosztóra feltöltött előzetese miatt erőszakos tiltakozások robbantak ki a muszlim világban, és a líbiai Bengáziban az amerikai konzulátus elleni kedd esti támadás során szélsőséges iszalmisták meggyilkolták az Egyesült Államok nagykövetét, valamint annak három munkatársát. Líbia és Egyiptom mellett Amerika-ellenes tüntetések voltak Jordániában, Marokkóban és Jemenben is. Kairóban pénteken hajnalban is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások.

Csütörtöki értesülések szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Nakoula Basseley Nakoula néven tartja számon a filmet készítő férfit, akit 2010-ben banki csalások miatt 21 havi szabadságvesztésre elítéltek, és akit feltételesen helyeztek szabadlábra. A férfi a zavargások kitörése után Sam Bacile néven adott interjút adott több sajtóorgánumnak, amelyek akkor azt írták, hogy izraeli-amerikai ingatlan-befektető. Csütörtökön kiderült, hogy az 55 éves, valódi nevén Nakoula Basseley Nakoula egyiptomi származású és kopt keresztény. A Los Angeles-i rendőrség szerint korábban többször is összeütközésbe került a törvénnyel.

Nakoula az elmúlt években a legkevesebb 17 nevet és álnevet használt. Az FBI irataiban ezek közül a Mark Basseley Youssef, a Yousseff M. Basseley, a Nicola Bacily és a Malid Ahlawi fordul elő, bírósági iratokban pedig a Thomas J. Tanas, Ahmad Hamdy és az Erwin Salameh szerepel. Az amerikai filmszínészek céhének (FAG) nyilvántartása Abenob Nakoula Bassely néven ismeri, a Mohamed-film forgatásával kapcsolatban pedig a Sam keresztnév mellett a Bassiel, a Bassil és a Bacile családnevet használta.

A CNN megszólaltatott egy, a Mohamed-filmben szereplő színésznőt, Cindy Garciát, aki elmondta, hogy a szereplőgárdát és a technikai személyzetet félrevezették, mert azt mondták nekik, hogy a film címe Desert Warrior (Sivatagi harcos) lesz, és a forgatókönyvben a valójában Mohamedet megtestesítő karakter még George néven szerepelt. Többen azt állították, hogy a szövegüket, amelyben eredetileg nem szerepeltek az iszlámra való utalások, a forgatás közben drasztikusan átírták.

A CNN szerint a filmet amerikai iszlámellenes csoportok támogatták. A forgatás egyik "szaktanácsadója", Steve Klein, a Concerned Citizens for the First Amendment (Aggódó Polgárok az Első Alkotmány-kiegészítésért) elnevezésű szervezet vezetője volt. A csoport szerint az iszlám fenyegetést jelent az amerikai szabadságra. A vietnámi tengerészgyalogos veterán Klein keresztény fundamentalistákat képzett ki háborúra.

A film egyebek között az egyiptomi iszlamisták előretörését Mohamedre és vallásalapításának korára vezeti vissza. A történet azt állítja, hogy a későbbi próféta kétes származású, aki nemi gerjedelmét hol férfiakkal, hol nőkkel, hol pedig kiskorúakkal csillapította és aki Isten és a saját maga szerezte Korán nevében kínoztatott és gyilkoltatott meg embereket. Az iszlám tiltja Allah és Mohamed képi ábrázolását, ezért önmagában már a film elkészítése is tudatos provokációnak számít.

A szanaai amerikai nagykövetség ellen az iszlámellenes film miatt intézett támadást követően Barack Obama elnök telefonon hívta fel Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni államfőt. A Fehér Ház szerint aggodalmát fejezte ki az amerikai diplomáciai személyzet és létesítmények biztonságával kapcsolatban. Obama megköszönte Hádinak, hogy elítélte az erőszakot és azt, hogy vizsgálatot rendelt el az incidens kivizsgálására. Az elnök rámutatott, hogy elítél minden olyan erőfeszítést, amely az iszlám befeketítésére irányul. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy soha semmi sem igazolhatja a jelenleg tapasztalható erőszakot.

Hádi elnök kötelezettséget vállalt arra, hogy mindent megtesz a Jemenben tartózkodó amerikai állampolgárok védelme érdekében és közölte: megerősíttette a biztonsági egységeket az Egyesült Államok nagykövetsége körül.

Obama korábban Mohamed Magarif líbiai és Mohamed Murszi egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélést telefonon az amerikai külképviseletek biztonságáról.

Aggodalmának adott hangot a bengázi támadás miatt az új líbiai miniszterelnök. Musztafa Abu Sagur egy interjúban hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a biztonsági erőket abban a városban, amely a Kadhafi elleni forradalom bölcsőjének számított. Egyidejűleg elismerte, hogy az ország keleti részén fekvő város ma az erőszak melegágyának számít.