Úgy tűnik, hogy a kínai befektetők nem Kelet-Közép-Európa valamelyik államára, hanem a Fekete-tenger keleti partján fekvő Grúziára vetik vigyázó szemüket - derült ki a Moscow Times cikkéből. A volt szovjet tagköztársaság, amelyet hagyományosan az Európát és Ázsiát összekötő kapunak tartanak, a világ második legnagyobb gazdaságának hátszelével talán kiszabadulhat szegénység sújtotta dél-kaukázusi állam státusából.
Az ország legnagyobb vonzereje Peking szemében, hogy miközben 2014-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unóval, nem tagja az EU-nak, ami akadályozhatja a kínai tőkebefektetéseket. Grúzia további előnye stratégiai földrajzi elhelyezkedése, amely lehetővé teszi, hogy rajta keresztül Oroszország érintése nélkül jussanak el az áruk Kínából az európai piacokra.
Ötszázmillió dollár egy cégtől
Eddig 22 közepes és nagyvállalat jegyeztetett be vállalkozást a dél-kaukázusi országban, közülük a legjelentősebb a Hualing, egy magáncég, amelynek központja Ürümcsiben, Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya Hszincsiang-Ujgur hárommilliós fővárosában van. Nem kis részben ennek a vállalatnak köszönhető, hogy Hollandia és Azerbajdzsán után immáron Kínából érkezik a harmadik legtöbb külföldi működőtőke Grúziába.
Ennek értéke tavaly elérte a 195 millió dollárt, miközben például Magyarországra az MNB adatai szerint csupán 92 millió euró (tavalyi átlagárfolyammal számolva 122,4 millió dollár) érkezett.
A Hualing Group 2007 óta összesen 500 millió dollárt öntött be grúziai üzleteibe, amivel az ország legnagyobb befektetője. A pénz a mezőgazdaságtól a bányászaton át a magas színvonalú egészségügyi ellátásig a legkülönbözőbb ágazatokat támogatta.
Made in Georgia
Az egyik legnagyobb projekt a Tbiliszi határában épülő 200 hektáros sportközpont, amelyen a 2015 nyarán tartják az európai fiatalok olimpiai fesztiválját. (Ezt a rendezvényt kétévente tartják az európai országok olimpiai bizottságainak részvételével.) Erre a beruházásra 181 millió dollárt költenek. A területen grúz és kínai munkások szorgoskodnak egymás mellett.
A Hualing 2012-ben vásárolt ellenőrző részesedést a helyi BasisBankban és a pekingi nagykövetség szerint tárgyalásokat folytat egy további grúz pénzintézet megszerzéséről.
További óriási fejlesztés a Kutaiszi városa mellett létrejövő több mint 400 hektáros ipari vámszabad terület, amelyre 40 millió dollárt fordítanak. Már jelenleg is öt feldolgozóipari vállalat tevékenykedik ezen a területen, amelyhez a legendás kínai szabadkereskedelmi zónák adták a mintát. Azok a kínai vállalatok, amelyek idetelepítik termelésüket, a Made in Georgia címkét tehetik termékeikre, és vámmentesen exportálhatják azokat Európába.
A piac barátja
A tbiliszi kormány alacsony adókkal és a vállalkozásalapítás megkönnyítésével próbál további hátszelet adni a gazdaság fejlődésének. Emellett nem mellesleg viszonylag alacsony a korrupciós fertőzöttség.
Részben ez nyithat utat az eddig legnagyobb dobás előtt, a Fekete-tenger partján lévő Anakliánál felépítendő mélytengeri kikötő építése előtt. Ennek fővállalkozója a kínai állami tulajdonú Power China lehet, a fejlesztés értékét ötmilliárd dollárra becslik.
Ez a kikötő segíthet abban, hogy az ázsiai országból Oroszország elkerülésével Kazahsztánon és Azerbajdzsánon át errefelé szállítsák az árukat. Ha megépül a kiegészítő vasútvonal, akkor gyorsulhatnak a szállítások. Emellett helyi szakértők szerint ha egy kínai cég építi a kikötőt, akkor az védett lesz a Grúziától elszakított Abháziából és Dél-Oszétiából érkező esetleges biztonsági fenyegetéssel szemben.
Keleti nyitás grúz módra
Tbiliszi bekapcsolódott a pekingi kormány 40 milliárd dolláros selyemút projektjébe (ez egyrészt Eurázsián, másrészt a tengereken átívelve kötné össze az egykori szárazföldi és tengeri Selyemút által érintett ázsiai, európai és afrikai államokat) és tagja az új kínai-orosz fejlesztési banknak.
Emellett mérlegelik egy kínai-grúz szabadkereskedelmi szerződés megkötésének lehetőségét. El fogják hárítani a kapcsolatok fejlődését egyelőre akadályozó tényezőket, elsősorban a vízumszerzés nehézségeit. A kormány tájékoztatása szerint nem változott Grúzia euroatlanti orientációja, de nem csupán a Nyugatra szegezik a szemeiket.