Van-e élet a Földön kívül, más égitesteken? Ezt az örök kérdést nagyon komolyan veszi az orosz űrhivatal a Roszkozmosz a következő évtizedben - derül ki a Moscow Times tudósításából. A cikk szerint Moszkva azt a feladatot tűzte a tudósok és a technikusok elé, hogy találják meg az értelmes idegeneket a világűrben. És az érintettek meghallották a kérést.

A következő tíz évre szóló szövetségei űrprogramban számos űrhajót indítanak útnak azzal a céllal, hogy felfedezzék az idegen életet - derült ki a Ria Novosztyi állami hírügynökség jelentéséből. Pontosan egy tucat rakéta fellövéséről van szó 2025-ig. Ezek egy része az úgynevezett sötét anyagot fogja vizsgálni - ez nem ígérkezik könnyű feladatnak annak tükrében, hogy sötét anyag létét csak elméletben feltételezik a tudósok -, más szatellitek a globális klímaváltozást jeleit keresik majd felülről, meging mások olyan égitesteket (például meteorokat) keresnek majd, amelyek hatással lehetnek a Földre.

Az első műhold, amely a Lomonoszov nevet kapta, idén kezdi meg szédítő száguldását a világűrben - derült ki az új űrprogram tervezetéből, amely a RIA Novosztyi kezébe került. A következő lépésként Oroszország jövőre segíteni fog az ExoMars-1 interplanetáris űrállomás felbocsátásában. Ez a jármű az Európai Űrhivatallal közös projektben indul útjára, feladata, hogy életet keressen a vörös bolygón.

Soványabb büdzsé

A terveket az orosz gazdaság nehéz helyzete miatt a várakozásoknál szerényebb költségvetésből kell finanszíroznia a Roszkozmosznak. A következő tíz évre kétezer milliárd rubel (40 milliárd dollár) áll a hivatal rendelkezésére. Ez 41 százalékkal kevesebb, mint amennyit szerettek volna. Ez a legkisebb összeg, amelyből még meg tudjuk oldani a feladatainkat - jelentette ki Jurij Koptev, a szervezet belső tervezési részlegének vezetője.

Nem is olyan régen Koptev még 3,4 ezer milliárd rubelt célzott meg az orosz űrtevékenység finanszírozására 2016 és 2025 között. Ez nem lett volna irreális, ha a kőolajár összeomlása és a nyugati szankciók nem lökték volna lejtőre az orosz gazdaságot. Várakozások szerint idén öt százalékkal csökkent a GDP.

Irány a Hold

A Roszkozmosz az új helyzet ellenére nem mondott le arról, hogy 2030-ban embert juttasson el a Holdra. Ehhez korábban teljesen új, külön erre a célra való óriás-hordozórakétát akartak terveztetni, újabban azonban a készülőfélben lévő Angara rakéta bázisán akarják kifejleszteni a szükséges hordozóeszközt. Ez a terv is megcsúszhat azonban a költségeken.

Koptev márciusban elárulta, hogy a Hold-rakéta 700 milliárd rubelbe (13,4 milliárd dollárba) kerülhet, ám főnöke, Igor Komarov, a Roszkozmoz elnöke a múlt héten azt mondta Vlagyimir Putyin államfőnek, hogy csak 60 milliárd rubelt kérnek a nagy terv megvalósítására. Valószínűleg a beosztott adata állt közelebb a valósághoz. Erre utal, hogy az amerikai űrhivatal, a NASA szuperrakétája - amelyet 2017-re akarnak elkészíteni - körülbelül 12 milliárd dollárba kerül.