Donald Trump és Bernie Sanders győzelme az első elemzések szerint az amerikai választók azon akaratát jelzi, hogy mindenképpen jelentős változást akarnak, szeretnék "felforgatni" az amerikai politikát. Már az előrejelzések is Trumpot és Sanderst prognosztizálták győztesnek, és a két politikusnak égetően szüksége is volt a győzelemre, hogy megszerezze a további küzdelemhez szükséges hitelességet.

Bernie Sanders a voksok 59,8 százalékával győzött, vetélytársa, Hillary Clinton a választók 38,6 százalékának bizalmát bírta.

A republikánus oldalon Donald Trump a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, és mögötte viszonylag nagy lemaradással következik a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns. Nagy meglepetést keltett elemzők - és a választók - körében is, hogy a jó és tisztességes politikusnak tartott, de szürkén kampányoló John Kasich ohiói kormányzó második lett a szavazatok 15,9 százalékával.

A harmadik helyen Ted Cruz texasi szenátor végzett, a szavazók 11,5 százalékának bizalmát megszerezve, s mögötte Jeb Bush volt floridai kormányzó csak négy tizedszázalékkal maradt le. Marco Rubio floridai szenátor a voksok alig valamivel több mint 10 százalékát gyűjtötte be, Chris Christie, New Jersey állam kormányzója pedig 7,6 százalékos szavazataránnyal dicsekedhet.

Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt elnök-vezérigazgatója a maga mintegy négy százalékával és Ben Carson sebészprofesszor a 2 százalékos eredménnyel szakértők szerint valószínűleg megfontolja majd, hogy érdemes-e továbbra is küzdenie az elnökjelöltségért. Fiorinát és Carsont már meg sem hívták a most szombaton esedékes következő országos televíziós vitára. Chris Christie is meglehetősen rejtélyesen fogalmazott a választás éjszakáján mondott beszédében, amikor megemlítette, még nem tudja, hogy kampánystábja továbbutazik-e Dél-Karolinába, a következő előválasztás helyszínére.

Győzelmi beszédében Bernie Sanders a többi között azt hangsúlyozta, hogy ez a választási eredmény olyan üzenetet küldött, amelynek "nagy visszhangja lesz a Wall Streettől Washingtonig, Maine államtól Kaliforniáig. S az üzenet az, hogy nagyszerű országunk kormánya mindenkié, nem csupán maroknyi gazdag kampányfinanszírozóé". Donald Trump, aki eddig soha nem viselt közhivatalt, megismételte, hogy ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, ismét naggyá teszi Amerikát, s a világ ismét tiszteli majd Amerikát.

Az eredmények nyilvánosságra hozatala után a politikusok már a következő tévévitákra és a következő előválasztások helyszíneire összpontosítanak. Az elemzők pedig számba veszik a New Hampshire-i előválasztás eredményeinek magyarázatait, s azt fontolgatják, vajon a kedd esti voksolás befolyásolja-e Michael Bloomberg volt New York-i polgármestert abban, hogy végleg döntsön: beveti magát elnökjelölt-aspiránsként a küzdelembe, avagy sem. Bloomberg ugyanis a napokban a Financial Times című brit lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy elkeseríti őt a politikai vita színvonala és az elnökjelölt-aspiránsok - elsősorban is Trump és Sanders - mondandója és Clinton érzékelhető képtelensége arra, hogy gátat vessen Sanders előretörésének.

A Reuters hírügynökség és az Ipsos intézet kedd esti közvélemény-kutatása szerint a választók 73 százaléka kifejezetten elégedetlen azzal, ahogyan a dolgok zajlanak az országban. A választók viszonylagos tanácstalanságát - elárvultságát - jól érzékeltetheti az a riport is, amelyet az egyik televíziós csatorna adott közre kedden este.

A riport szereplője egy házaspár: a feleség a demokrata párti Bernie Sandersre szavazott, a férj azonban a republikánus Donald Trumpra, azzal az indoklással, hogy Trump még mindig a legtisztességesebb az elnökjelöltségre pályázók között. De - tette hozzá a férj - meglehet, hogy az elnökválasztáson, novemberben, már ő is Sandersre adja a voksát.