Mint ismert, Magyarország és Lengyelország bejelentette, hogy nem hajlandó elfogadni a következő uniós költségvetést, valamint a helyreállítási alap forrásairól szóló megállapodást, mivel azok kifizetését az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam vezetője jogállamisági feltételekhez kötné. A budapesti és a varsói vétófenyegetést mindkét ország azzal indokolta, hogy a demokráciapárti szabályozó mechanizmus durván sértené szerintük az államok szuverenitását.

Az Európai Tanács csütörtökön, este hattól egyeztet a javaslatról, ahol Magyarország több stratégia mentén tárgyalhat: a Napi.hu által korábban ismertetett stratégiák között szerepel olyan is, amelyik élét venné a mechanizmusnak, de olyan is, amely annak elfogadásával járna, de sikerként kommunikálható apró kompromisszum lenne. Viszont a jelek szerint ezekre még az eddig békülékeny Angela Merkel-féle német vezetés sem nyitott, a déli államok sem igazán hagynák, hogy a magyarok és a lengyelek blokkolják a kifizetéseket.

És jött Jansa levele

Ebben a feszült helyzetbe csatlakozott be csütörtökön egy nyílt levéllel Janez Jansa szlovén kormányfő, aki a magyar-lengyel tandem mellé állt. A többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett levelében Jansa azt írta: "az EU-ban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan "diszkreditív mechanizmusok", amelyek nem független megítélésen alapulnak, hanem politikai indíttatásúak, nem nevezhetők jogállamisági eljárásoknak." Azt is írta, hogy a vita senkinek sem érdeke, mert a brexit után újabb ország hagyhatná el az uniót, és ő megérti Orbán Viktor magyar és Mateusz Moraviecki lengyel miniszterelnök aggályait, mert "életünk jelentős részét totalitárius rendszerben éltük le".

Bár Jansa levele úgy tűnt, mintha a szlovén kormány álláspontját tükrözné, valójában az magánvéleménye lehet, ugyanis az általa irányított Szlovén Demokrata Párton kívül a többi koalíciós kormánytag mind elhatárolódott a mondandójától. Azt már szerdán összesítette az Azonnali.hu, hogy a partnerek sorban jelezték, nem értenek egyet Jansával, így tett Matej Tonin védelmi miniszter, a kereszténydemokrata Új Szlovénia Néppárt (NSi) elnöke, aki egyenesen azt közölte: Janez Jansa véleménye magánvélemény, semmiképpen sem a szlovén kormány álláspontjáról van szó. A Nyugdíjaspárt (DeSUS) által delegált egészségügyi miniszter, Tomaz Gantar szerint a kiállás "bizonyosan nem szolgálja Szlovénia érdekét", míg a liberális Modern Centrum közleményben szögezte le, hogy elutasítják a miniszterelnök levelének tartalmát.

Az ellenzék kezdettől fogva elítélte Jansa kijelentését, az LMS, az SD, a Levica és a SAB csütörtökön már azt követelte, hogy a helyi parlament külügyi és EU-s parlamenti bizottságai sürgősen üljenek össze. Azt akarják, hogy a bizottságok megvitassák a miniszterelnök álláspontját, amely ellentétes a szlovén külpolitika stratégiai irányvonalaival.

Bár az országban rendkívüli jogrend van a járvány miatt, a DeSUS és az NSI sem utasította el az ötletet. Az ellenzék szerint Jansa a nemzetközi porondon rontja Szlovénia jó hírnevét és rombolja nemzetközi kapcsolatait. Szerintük, ami történik, "szégyenteljes és felesleges". Aggódnak a "problémás országok paktuma" - a visegrádi csoport - megközelítése miatt is - írja összefoglalójában a 24ur.com.

A kormánykoalíció többi pártját együttműködésre szólították fel a miniszterelnök "önkényének ellutasítására", mert azok egyelőre csak szavakkal, de nem tettekkel távolodtak el a miniszterelnöktől. A koalíciós pártok egyelőre nem írták alá az ellenzéki követeléseket.

"Janez Jansa elrabolta az országot" - mondta Matjaz Nemec, az SD-től. "Az a szándékunk, hogy megtegyük az első lépést a szlovén politika egysége felé, válaszul egyetlen vezető személyes frusztrációira" - tette hozzá Nemec.

"Hírhedt országok társaságába kerülünk így, amely akár gazdasági válságot is okozhat az alapok blokkolásával" - írta állásfoglalásában a SAB párt, amely szerdán már "Orbán szolgájának" nevezte Jansát.

Sok a balhé, mindig magyar szállal

Az idei a kormányválságok éve a szlovéneknél: az első hullám alatt azzal indult Jansa kormányzása, hogy a koronavírus-járvány miatt lélegeztetőgépeket kellett vásárolniuk. De később kiderült, hogy a különleges ügyészség is nyomozásba kezdett, mert a kiválasztott Geneplanet doo. cég korábban nem foglalkozott ilyen eszközök beszerzésével, de a megrendelt gépeket szakértők a covidos betegek kezelésére alkalmatlannak, valamint túlárazottnak találták, a közbeszerzést pedig politikailag irányítottnak tartották, mert az illetékesekre a kormány részéről nyomást helyeztek, hogy a céggel szerződjenek.

Az ügy miatt lemondott a belügyminiszter és a rendőrfőnök, a gazdasági tárcavezetőjénél házkutatást tartottak és kihallgatták a helyi hatóságok. Emiatt a koalícióban komolyabb vita támadt.

Végül a megrendelt gépeket a szlovén állam által kialkudottnál majdnem kétszer drágábban Magyarországra kerültek. A magyar szerződést a helyi botrány kipattanásakor kötötték meg.

Származott már konfliktus abból is, hogy a magyar kormányhoz közeli üzletemberek - korábban Habony Árpád nem hivatalos tanácsadó üzleti köre - vásárolta meg a Nova24TV-t, amelyet a populista SDS-szel szimpatizáló csatornává tettek. Majd a legutóbbi előrehozott választásokkor magyar kkv-k hirdettek Észak-Macedónia és Szlovénia több újságjában, tévéjében, amelyek a budapesti kormánnyal szövetséges pártokhoz köthetők. Szlovén ellenzékiek ezért kérték az Európai Bizottságot is, hogy a politikai beavatkozás miatt lépjen fel Magyarország ellen.

De már festették fel azt is az SDS egyik helyi irodájára vandálok, hogy "Orbán Kft." (szlovénul: Orban doo.), mert több más üzletet is kötöttek magyar vállalkozók az országban, így például a magyar kormány támogatásával 2 milliárd forintot (6,1 millió euró) költöttek a szlovéniai Nafta 1903 futballakadémiájára.