Az athéni kormány nem hajlandó újabb megszorításokat bevezetni azokon túl, amelyekről a tavaly nyári harmadik segélycsomag elfogadásakor megállapodott az eurótagállamokkal - jelentette az ekathimerini.com hírportál. Ezzel 24 órán belül megváltoztatta hét végi álláspontját, amely még arról szólt, hogy a görög vezetés nyitott az újabb egyeztetésekre.
Kiegyeztek a hitelezők
A görögök és az EU, illetve az IMF vitájában az teremtett új helyzetet, hogy a hitelezők a hét végén rendezték nézeteltéréseiket, így egységesen léphetnek fel az adóssal szemben. Athén eddig arra hivatkozott, amikor az adósságcsökkentést elutasító eurótagállamokkal vitatkozott, hogy az IMF szerint is csökkenteni kellene az ország tartozásait. Ugyanakkor az IMF nyugdíjcsökkentési elvárását azzal utasította el, hogy az európai hitelezőkkel már megegyeztek arról, hogy a nyugdíjasok újabb sanyargatását kiválthatják adóemeléssel.
Feltételes megszorítások
Az EU és az IMF arra az álláspontra helyezkedett, hogy további hárommilliárd euró (a GDP két százaléka) megtakarításról kell biztosítékként megállapodni arra az esetre, ha a 2018-as elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többlet nem teljesülne.
A fordulat kihúzhatja a szőnyeget a kormány terve alól, amely szerint az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport pénteki ülésére el kellett volna készülnie a megállapodási javaslatnak, amely utat nyitott volna a tavaly nyári segélycsomag második részletének átutalása előtt.
Európai uniós források szerint ez a lehetőség nincs az asztalon. Előbb szakértői szinten kell dönteni az extracsomagról, pontosabban arról, hogy milyen konkrét intézkedéseket tartalmazzon. Ezt követően a pakkot el kell fogadni a görög parlamentnek, mielőtt a hitelezők elkezdenének foglalkozni vele.
Lobbizik a kormányfő
Eközben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hírek szerint a héten felveszi a kapcsolatot európai vezetőkkel, akikben szövetségest keres kormánya álláspontjának támogatásához. Ez az új elvárások elutasítására is vonatkozik. Ciprasz bazírozhat arra, hogy senki sem szeretné Európában, ha a brit függetlenségi népszavazás idején az eurózóna szégyenére éppen újra csődbe menne a görög állam.