A 348 fős felsőházban 310-en szavaztak igennel, 26-an pedig nemmel a javaslatra. Az este folyamán egy képviselőkből és szentárokból álló vegyes bizottság ül össze, amely elkészíti a két ház közös verzióját. Erre bal és jobboldali szenátorok szerint is megvan minden esély, ezt követően a rendszabálynak megfelelően a végleges szöveget a csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyhatja mindkét ház, s azzal elfogadottnak tekintendő a törvény.
Ha mégsem sikerül konszenzusra jutni a bizottságban, akkor mindkét házban újabb olvasatot tartanak, de a nemzetgyűlés mondhatja ki az utolsó szót csütörtökön vagy pénteken. "Olyan rendkívüli állapotot szeretnénk, amely nem megnyugtatja, hanem megvédi a franciákat" - mondta a jobboldali Bruno Retailleau szenátor a nemzetgyűlésben elfogadott szöveghez képest történt változtatásokról.
Francois Hollande államfő a múlt csütörtöki, legalább 84 halálos áldozatot követelő nizzai terrortámadást követően jelentette be, hogy a november 13-i párizsi merényletek nyomán kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbításáról döntött. A kormányoldal három, az ellenzék viszont hat hónapos hosszabbítást javasolt. A kormány végül jelezte, kész támogatni, hogy a rendkívüli állapot 2017 januárjáig tartson.
Veszélyben a jogállam?
A nemzetgyűlési szavazást követően - amelyen az 577 képviselőből 489-en, köztük valamennyi jobboldali ellenzéki is támogatta a javaslatot - a jobboldali többségű szenátus a kormánypárti tagok támogatásával némileg szigorította a szöveget, és megerősítette a prefektusok jogköreit a házkutatások során, valamint feljogosította őket a radikális imahelyek bezárásnak azonnali elrendelésére.
A rendkívüli állapot meghosszabbításáról kialakult politikai konszenzus ellenére a politikai pártok között jelentős nézetelérés alakult ki a terrorizmus elleni harc eszközeit illetően.
Francois Hollande államfő szerdán az ellenzéknek azt üzente, hogy a terrorizmus megfékezése nem jelentheti a jogállamiság csorbítását. "Akik ezt hirdetik, azok zavart keltenek az emberekben, a félelem és a zavarodottság hangulatát kihasználva" - mondta a köztársasági elnök.
Az eddig négy alkalommal meghosszabbított intézkedés keretében a hatóságoknak különleges jogosítványuk van a biztonság fenntartása érdekében. A rendkívüli állapot meghosszabbítása nem élvez teljes szakmai támogatottságot, az ellenzők szerint nem elég hatékony és sértheti az alapjogokat.