Vlagyimir Putyin orosz államfő nem csupán az egyik volt szovjet tagköztársaságot látja Ukrajnában, amelyet szeretne visszaterelni Oroszország anyácska karjaiba. Ezentúl van egy további nagyon nyomós érve amellett, hogy megerősítse az orosz befolyást legalább az ország egy része felett, mégpedig az, hogy az ukrán hadiipar az orosz hadsereg egyik legnagyobb beszállítója - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. A helyzetet csak bonyolítja, hogy az iparág vállalatai a kijevi adóhivatal legfontosabb ügyfelei közé tartoznak.

Kelet- és Dél-Ukrajna azzal került a média érdeklődésének középpontjába, hogy orosz szeparatisták a térség tucatnyi városában foglaltak el középületeket, majd a kijevi kormány katonai akciót indított ezek visszaszerzésére. Kevés szó esik arról, hogy ebben a régióban van az ukrán hadiipar legértékesebb része. Az ágazat egy több mint 50 üzemből álló klasztere tevékenykedik itt, ez a bázis egy két évtizeddel ezelőtt kötött szerződés alapján a teherszállító repülőgépektől a helikopter-hajtóműveken át más hardverekig számos fontos eszközt szállít az orosz hadseregnek.

Egymásba gabalyodva

A hatalomból eltávolított Viktor Janukovics ukrán államvő és Putyin tavaly decemberi megállapodása - amelyben Moszkva 15 milliárd dolláros hitelt kínált fel Kijevnek - tartalmazott egy kereskedelmi egyezményt is. Ebben szó volt a két ország védelmi ipari együttműködésének szorosabbra fűzéséről. Nem véletlenül beszélt az orosz elnök nemrégiben arról, hogy a hadiipari kapcsolatok megszakítása mindkét félnek súlyos kárt okozna.

Becslések szerint szerint az ukrán hadiipar évente 1,3 milliárd dollár értékben exportál fegyvereket. Az ország 2009 és 2013 között a világ nyolcadik legnagyobb hadiipari szállítója volt, Oroszország (Kína, Etiópia és Pakisztán után) az ukrán fegyverek negyedik legnagyobb vásárolja volt - derül ki a stockholmi békekutató intézet (SIPRI) adataiból.

Ha Kijev elvesztené a Moszkvával kötött 20 jelentős mennyiségű eszköz szállításáról rendelkező szerződést, akkor évente 600 millió dollár exportbevételnek inthetne búcsút, miközben Moszkvának évi kétmilliárd dollárba kerülne az ukrán import kiváltása - írta a Defense Express folyóirat. Az orosz fél csak azért 10 millió dollárt fizet partnerének minden évben, hogy az karbantartsa interkontinentális ballisztikus rakétarendszerét.  A helyzet komolyságát mutatja, hogy a rakéták navigációs technológiája például ukrán gyártmány. A Motor Sich vállalat évente 1000 helikopter-hajtóművet gyárt, amelyből 400 kerül az orosz hadsereghez. Az ukrán cégek a romló viszony miatt Oroszországtól keletebbre kezdte partnereket keresni, nagy kérdés mire jutnak.

Bemenni vagy nem menni

Ukrajna keleti és déli részének megszállása katonai és gazdasági szempontból nagyon előnyös lenne Oroszországnak - véli mindezek alapján Mihail Barabanov, a Moscow Defense Brief magazin főszerkesztője. Moszkva ellenőrzése alá vonhatná a számára rendkívül jelentős és értékes védelmi ipari vállalatokat.

Mások szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Oroszország nem fogja bekebelezni a régiót, mert a moszkvai vezetés attól tart, hogy belekeveredhet egy véres és kilátástalan polgárháborúba. Eközben még gyorsabban távozna a tőke az orosz gazdaságból, ráadásul Moszkva kénytelen lenne nyakába venni a megszerzett helyi gazdaság talpra állításának terhét - mondja Barbara von Ow-Freytag, aki 2008 és 2013 között a német kormány orosz ügyekben illetékes tanácsadója volt. Putyin jelenleg nem akar inváziót indítani Kelet-Ukrajna ellen. Megtenné, ha úgy látná, hogy később ki tud vonulni, ám enélkül túl sokba kerülne egy ilyen kaland.

Az utóbbi álláspontot osztja az Igor Szutyagin-Michael Clarke szerzőpáros, akik a brit királyi biztonsági és védelmi intézet kérésére írtak jelentést a kérdésről. Egy invázió nagyon 19. századi hozzáállás lenne egy 21. századi viszonyrendszer kezeléséhez. Igaz, a jelenlegi helyzetben ezt sem lehet kizárni - tették hozzá.