Az elemzők egy része egyre nagyobb aggodalommal figyeli a skandináv országok lakosságának növekvő eladósodását. Sokan vélik úgy, hogy ez elérte a fenntarthatatlan szintet, aminek súlyos pénzügyi következményei lehetnek Dániában, Norvégiában és Svédországban, három olyan országban, amelyek baj nélkül vészelték át a pénzügyi krízist, majd az európai adósságválságot.

Azon morfondírozom, hogy régiós pénzügyi válság előtt állunk-e? - idézte a Bloomberg Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász hét végi szavait. Krugman Koppenhágában adott interjút egy dán lapnak. Nem tudom, mire számítsunk, ami meglehetősen idegesítő - merengett a professzor.

Svédország és Dánia államadóssága kevesebb mint fele az eurózóna átlagának. Norvégia az olajbevételekből 820 milliárd dollár vagyont kezelő állami alapot gründolt, így nincs nettó adóssága. Emellett mindhárom ország tartozásainak hitelbesorolása a lehető legjobb: AAA. Ez utóbbi ugyanakkor egyben az egyik oka a háztartások eladósodásának, ugyanis lenyomja az skandináv bankok hitelfelvételének költségét, ami olcsóvá teszi a lakossági hiteleket is - figyelmeztetett az IMF és az OECD.

Egyszer élünk

A dán fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmük 321 százalékával, azaz több mint háromszorosával tartoznak az ország pénzintézeteinek - derül ki az OECD novemberi adataiból. Svédországban 180 százalék, Norvégiában 200 százalék ez a mutató. Szakértők szerint nem tartható ez a magas eladósodás, valamit tenni kell ellene.

A skandináv országok lakosságának hitelfelvételi kedve a 2007-2009-es pénzügyi válság idején jött meg. Dániában 2007-ben el is érte csúcsát, és egy évre rá alábbhagyott. Norvégiában ma már kissé csökkennek a lakásárak, miután az elmúlt évtizedben duplájukra emelkedtek, Svédországban a lakások ára háromszorosára ugrott 2002 óta, a házaké kétszeresére nőtt, és még mindig megy felfelé.

Eközben csak a norvég és a svéd jegybank, illetve kormány jelezte, hogy véget akar vetni az emberek további eladósodásának. A dán központi bank szerint a háztartások magas megtakarításaiknak köszönhetően túlélnék a törlesztések hirtelen megdrágulását. A kormány szerint a gazdaság erejének köszönhetően nem várható nagy visszaesés a lakáspiacon.

Fedezet a nyugdíj

Skandináviában a lakáshitelek tipikus visszafizetési fedezete az ingatlanon túl a hitelfelvevő nyugdíj-megtakarítása. Krugman szerint ez baj. Nem szabad a megfelelő fedezetre hivatkozva a szőnyeg alá söpörni a problémát. Vannak olyan országok - a skandináv államokon kívül közéjük tartozik Kanada -, amelyek elkerülték a pénzügyi válság legsúlyosabb következményeit, ám most, az alacsony kamatkörnyezetben, amikor még az USA-ban is esnek a lakásárak, náluk drágulnak a lakóingatlanok és az égbe szökött a háztartások eladósodása - vázolja fel kipukkadás előtt álló buboréknak látszó helyzetet.

Észak-Európában sokan hajlamosak azt mondani, hogy ez a szituáció más, mint a világ más részein. Ez az elbizakodottság Krugman szerint önmagában figyelmeztető jel, aminek alapján van okunk az aggodalomra. A hitelezők egyelőre nem értenek egyet a Nobel-díjas közgazdásszal: a skandináv országok adósságának hitelbiztosítási felára (cds) a legalacsonyabb a világ többi országának cds-ével összehasonlítva. Ez azt mutatja, hogy a kötvénypiaci befektetők egyáltalán nem tartják kockázatosnak a skandináv állampapírok vásárlását.

Csak ezt ne!

A három skandináv ország GDP-je gyorsabban fog nőni 2014-ben az eurózóna átlagánál. Az Európai Bizottság becslése szerint Dánia 1,7 százalékos pluszra, Svédország pedig 2,8 százalékos bővülésre számíthat. Az EU-n kívüli Norvégia gazdasága három százalékkal növekedhet idén - derül ki az OECD előrejelzéséből.

Mindezek ellenére az eladósodás miatt aggódó norvég és svéd jegybank kamatemelést fontolgat a további eladósodás megfékezésére, ám Krugman nem tartaná jó ötletnek ezt. Szerinte a gazdasági fellendülés jelenlegi szakaszában a hitelköltségek növelése több kárt okozna, mint amennyi hasznot ígér. Kérdés persze, hogy milyen más lehetőségek kínálkoznak a beavatkozásra. A pénzügyi szabályozáson kellene változtatni? - teszi fel a kérdést, amire nincs válasza.