Továbbra is az EU legkevésbé versenyképes négy országa között van Magyarország a World Economic Forum (WEF) friss jelentése szerint - a maximális 7 pont alig több mint felét sikerült csak elérni, az EU átlaga 4,56 pont. Az egyik fókuszterületen viszont meglepően jól állunk.
Magyarország a 28 ország közül a 25. helyen végzett, közvetlenül a legújabb EU-tag Horvátország után. (A horvát csatlakozás előtt 2012-ben elkészített rangsorban 27 ország közül a 24. helyen álltunk, a két évvel ezelőtti metódust alkalmazva most is ott tartanánk.)
Az élen Finnország végzett - 2012-höz képest így helyet cserélt a most 2. helyzett Svédországgal, majd Hollandia, Dánia és Németország következik. A volt szocialista országok között a legjobb teljesítményt Észtország mutatta fel (12.), majd Szlovénia (16.), Litvánia (17.) és Csehország (18.) következik.
Ország | Helyezés (28-ból) | Pontszám (1-7) | Helyezés (2012-es metódus, 27-ből) | Helyezés (2012, 27-ből) | Változás 2012-2014 (konstans) |
Finnország | 1 | 5,7 | 1 | 2 | 1 |
Svédország | 2 | 5,55 | 2 | 1 | -1 |
Hollandia | 3 | 5,41 | 3 | 4 | 1 |
Dánia | 4 | 5,32 | 4 | 3 | -1 |
Németország | 5 | 5,28 | 5 | 6 | 1 |
Ausztria | 6 | 5,16 | 6 | 5 | -1 |
Nagy-Britannia | 7 | 5,13 | 7 | 7 | 0 |
Luxembourg | 8 | 5,04 | 8 | 8 | 0 |
Belgium | 9 | 4,93 | 9 | 9 | 0 |
Franciaország | 10 | 4,81 | 10 | 10 | 0 |
Írország | 11 | 4,75 | 11 | 12 | 1 |
Észtország | 12 | 4,74 | 12 | 11 | -1 |
Spanyolország | 13 | 4,47 | 13 | 15 | 2 |
Málta | 14 | 4,44 | 14 | 18 | 4 |
Portugália | 15 | 4,44 | 15 | 14 | -1 |
Szlovénia | 16 | 4,43 | 16 | 13 | -3 |
Litvánia | 17 | 4,38 | 17 | 20 | 3 |
Csehország | 18 | 4,33 | 18 | 16 | -2 |
Lettország | 19 | 4,32 | 19 | 19 | 0 |
Ciprus | 20 | 4,22 | 20 | 17 | -3 |
Olaszország | 21 | 4,05 | 21 | 21 | 0 |
Lengyelország | 22 | 3,97 | 22 | 23 | 1 |
Szlovákia | 23 | 3,91 | 23 | 22 | -1 |
Horvátország | 24 | 3,87 | n/a | n/a | n/a |
Magyarország | 25 | 3,83 | 24 | 24 | 0 |
Görögország | 26 | 3,79 | 25 | 25 | 0 |
Bulgária | 27 | 3,75 | 26 | 27 | 1 |
Románia | 28 | 3,64 | 27 | 26 | -1 |
Forrás: WEF |
A jelentés megállapítja: bár Európa - a monetáris politika beavatkozásának, a bankszektor átalakításának és az állami kiadások megvágásának köszönhetően - túlélte a pénzügyi válságot, szükség van a versenyképesség növelését, a termelékenység, a foglalkoztatottság és a prosperitás javítását célzó intézkedésekre. Európa lemaradásban van az USA-hoz és más fejlett országokhoz képest az innovációalapú, tudásvezérelt gazdaság (smart growth) kiépítésében, illetve hasonló a helyzet a fenntartható növekedés kérdésében is. Igaz, utóbbinál - és főleg a környezeti fenntarthatóság tekintetében - az unió Amerikánál jobban teljesít, miután itt elérhetőbbek az egészségügyi szolgáltatások, az állam pedig hatékonyabban kezeli az egyenlőtlenséget és a szegénységet is.
Így állunk mi
Hazánk épp a "smart" gazdaság, vagyis az innováció és az infokommunikációs szektor (ICT) terén mutat fel viszonylag jó teljesítményt: az ország a szabadalmak terén jobban áll, mint a kelet-európai országok többsége, de a tudósok, mérnökök, valamint az egyetemek és az ipar közötti együttműködést tekintve sincs ok a szégyenkezésre.
A viszonylag vállalkozásbarát környezet és a relatíve hatékony munkaerőpiac mindezzel együtt jó alapot teremt a magas hozzáadott értéket termelő cégek alapításához és növekedéséhez - derül ki a jelentésből.
Ami a "sötét oldalt" illeti, a jelentés az oktatási rendszert emeli ki, ez ugyanis a jövőben alááshatja az ország innovációs és technológiai kapacitásait. Ugyanígy a sereghajtók között van Magyarország a finanszírozás terén, de ennél is rosszabb a helyzet - hiszen a 28. helyen végeztünk - a környezetvédelem témájában.
Így állnak a szomszédok
Ami a régiós összehasonlítást illeti, Szlovákia a 23. helyen végzett. Az ország a finanszírozás terén teljesít sokkal jobban, mint Magyarország, viszont az innovációban ők irigyelhetnek minket, illetve oktatási fronton nálunk is gyengébben állnak.
Románia az abszolút sereghajtó a versenyképességi listán. Délkeleti szomszédunk a megújuló energiák területén igen jól szerepel, de ezen kívül szinte az összes faktor gyengének számít - ez alól kivétel a munkaerőpiac rugalmassága.
Lengyelország ugyanakkor majd minden területen javítani tudott, így a 22. helyre küzdötte fel magát. A jelentés szerint a lengyel gazdaság versenyképességét a viszonylag jó oktatási eredmények is támogatják, de kedvezőek a munkaerőpiaci mutatók is - utóbbi jórészt a fizetések és a termelékenység szoros kapcsolatának köszönhető. Az egészségügy és a szociális védőháló terén viszont bőven van mit javítani - itt Lengyelország az EU leggyengébben teljesítő tagállamának számít -, illetve az innováció, a tudásalapú szektorok is erősítésre szorulnak.