Kelet-Közép-Európa lakóinak rossz a hangulatuk - idézte a pozsonyi Új Szó az Ipsos felmérését, amelyet a Nemzetközi Republikánus Intézet megrendelésére készített. Az adatgyűjtést márciusban végezték Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban.

A kutatásból kiderül, hogy csak Csehország lakossága véli úgy, hogy az országuk jó irányba tart, ám itt is csak a válaszadók valamivel több mint fele gondolja ezt. A magyarok fele, a lengyelek 57 százaléka, a szlovákiai lakosok 59 százaléka szerint rossz irányba haladnak a dolgok.

Kapcsolódó

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi fiatalokra milyen jövő vár, még borúlátóbb válaszok érkeztek. A csehek 57 százaléka is úgy véli, a mai fiatalok kilátásai nem jók, ha otthon maradnak. Szlovákiában a megkérdezettek 67, Magyarországon 74, Lengyelországban pedig 75 százaléka vélekedik hasonlóan.

A változásra szavaznak

A Nemzetközi Republikánus Intézet május végén nyilvánosságra hozott felméréséből kiderül, hogy a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség miatt leginkább a magyarok aggódnak, 28 százalékuk nevezte ezt az országukban uralkodó legnagyobb problémának. Szlovákiában és Csehországban ezt a gondot megelőzi a korrupció , míg a lengyeleket a belpolitikai fejlemények töltik el félelemmel.

Arra a kérdésre felelve, hogy változásra vagy inkább folyamatosságra és stabilitásra van-e szüksége az országuknak, a lengyelek és a szlovákok 53 százaléka a változást választotta. Magyarországon is többen szeretnének változást, itt 49-46 százalék arányban győztek a változáspártiak. Egyedül a csehek 60 százaléka vágyik stabilitásra és folyamatosságra.

Szlovákiában a változásra szavazók 40 százaléka megváltoztatná az ország alkotmányos berendezkedését és rendszerét is. A magyar változáspártiak 38 százaléka osztja ezt a véleményt, 39 százalékuk azonban inkább valamely jelenlegi ellenzéki pártot szeretné a kormányban látni.

Kell-e a demokrácia?

A felmérés egyik kérdése azt firtatta, vajon a demokratikus kormányzás vagy a jövedelmező gazdaság fontosabb-e. A demokrácia fontossága csak Magyarországon és Lengyelországban győzött, előbbiben 54, utóbbiban 51 százalékkal. A csehek 51 százaléka inkább a gazdasági eredményeket választaná, a szlovákiai lakosok esetén már 54 százalék ez az arány.

Az EU-t a lengyelek 49, a szlovákok 45, a csehek 41 és a magyarok 35 százaléka tartja olyan politikai közösségnek, mely jogokat és előnyöket biztosít minden lakosának, és lojalitást, valamint áldozatot vár cserébe. Többen vannak azonban, akik az uniót önálló országok szövetségének tartják, és a lakosság szerintük csak hazájának tartozik lojalitással és áldozattal. Ezt a magyarok 51, a szlovákok 54, és a csehek 56 százaléka gondolja így.