Megkérdezték az oroszokat, mitől félnek a legjobban. A VCIOM országos közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérése nem hagy kétséget a felől, hogy a legnagyobb aggodalom a nemzetközi helyzet alakulásával függ össze. A nemzetközi kapcsolatokban kialakult feszültség, az országok közötti konfliktusok és a katonai cselekmények sora a félelem legfőbb forrása.

A második helyet az oroszok félelmei között néhány árucikk drágulása és megtakarításaik elértéktelenedése foglalja el. A természeti katasztrófák, az egészségügyi problémák, az országon belüli konfliktusok és a családi gondok csak ez után következnek. Érdekes módon, a reáljövedelmek csökkenése és a munkanélküliség a félelmek terjedelmes listáján háttérbe szorult és csökkenő tendenciát tükröz.

Jó a rubel

A nemzetközi konfliktusoktól való félelem tekintetében az orosz emberek sem nagyon különböznek az európaiak átlagától, abban azonban van különbség, ahogy megtakarított pénzükért aggódnak. A gazdasági helyzet instabilitása, az olajár alakulásának kiszámíthatatlansága és nem utolsósorban a nyugati szankciók terhei olyan tényezők, amelyek bizonytalanná tesznek sokakat: mit kezdjenek a pénzükkel.

Az országos közvélemény-kutató intézet elemzői arra a megállapításra jutottak, hogy a dollár ingadozását a lakosságnak már csak a kisebbik fele követi nyomon, nőtt a rubel iránti bizalom. Rubelben az emberek 60 százaléka tartja a megtakarítását, míg dollárban mindössze 2 százalékuk, euróban pedig egy százalékuk.

Ezt a VCIOM a nemzeti valuta iránti példátlan bizalomnak tulajdonítja. A lakosság 36 százalékának azonban egyáltalán nincsen megtakarítása. Minden ötödik megkérdezett vélekedik úgy, hogy a fizetést vagy a nyugdíjat inkább érdemes elkölteni.

Nem jött be

A "Bank Rosszii" megbízásából készült júliusi felmérés szerint csökkent azoknak a száma, akik szerint az elmúlt hónapokban nőttek az árak, minden tizedik ember nem tartja jelentősnek az inflációt. Kivételt képeznek a szegényebb rétegek. Ők minden kisebb változásra érzékenyen reagálnak.

A lakosság elsöprő többsége, 96 százaléka, meg van győződve arról, hogy az állam elemi kötelessége, hogy válságos helyzetben az emberek segítségére siessen. Annak azonban nem örülnének, ha a legfontosabb élelmiszercikkek árát államilag határoznák meg. A többség arra hivatkozik, hogy ez a szocialista gyakorlat már egyszer csődöt mondott.