A központi választási bizottság tájékoztatása szerint a választások kiírását követően a voksolás finanszírozását 15 napon belül biztosítani kell, ellenkező esetben büntetőjogi eljárás indulhat a kormány vagy egyes politikusok ellen - írja az MTI.
Október első vasárnapján a boszniai választópolgárok a háromtagú államelnökség szerb, bosnyák és horvát tagját, a szövetségi parlament képviselőit, illetve az országrészek parlamentjeinek képviselőit választják meg.
A választási reformokról már a négy évvel ezelőtti voksolás alkalmával is vita folyt, a horvát nemzeti közösség által kért változtatásokat azonban azóta sem hajtották végre. A horvátok szerint a hatályos választási törvény diszkriminatív, és nem biztosítja a mandátumok igazságos elosztását. Jelenleg például a kantonok a lakosság nemzeti összetételétől függetlenül egy bosnyák, egy horvát és egy szerb jelöltet delegálhatnak a parlamentbe.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport - a bosnyákok, a horvátok és a szerbek - beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását.