Az euróövezet bankjai közel ezer milliárd euró értékű rossz hitelt halmoztak fel, ez egyebek között azért jelent problémát, mert visszafogja a hitelezést, csökkenti az alacsonyan tartott kamatok élénkítő hatását.
Az EKB, 2018. január 1-jétől számolva, két évet adna a pénzintézeteknek, hogy céltartalékot képezzenek nem teljesítő fedezetlen hiteleik 100 százalékára, és hét évet adna arra, hogy a teljes fedezett hitelállományra is céltartalékot képezzenek.
Az intézkedés azonban nem érinti a közel ezer milliárd euró értékű már felhalmozott rossz hitelt, az EKB célja az, hogy a nem teljesítő hitelek további halmozódását megakadályozza. (Magyar valóság: tízezreket hagytak az út szélén.)
Az euróövezetben a pénzintézetek átlagosan a nem teljesítő hiteleik 45 százalékára képeztek tartalékot az idei első negyedév végére. Az új szabályok különösen a magas rossz hitelaránnyal rendelkező olasz, görög és ciprusi bankokat érinthetik érzékenyen.
Az EKB tervezete szerint fontos a fokozatosság a nemkívánatos sokkhatások elkerülése érdekében, a teljesítés megvalósulását felügyelőbizottságok követnék nyomon, a bankoknak legalább évente kellene jelenteniük a teljesítés aktuális állapotáról és a meghatározott szabályoktól való eltérésekhez magyarázatot kellene fűzniük.