Franciául kezdte, németül folytatta és angolul fejezte be megválasztása előtt elmondott beszédét Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akit az Európai Parlament megválasztott az Európai Bizottság (EB) új elnökének - tudósított a BBC. Kijelentette, hogy az EB politizáló testület lesz, nem egyszerűen egy uniós közszolgáltatási szervezet. Kitartó tapsot kapott, mikor azt mondta, hogy az euró léte megvédte Európát a pénzügyi és az adósságválság viharaiban.
Az euró létrehozását megelőző európai monetáris rendszer utat nyitott az egyes országok inflációjának egymást erősítő növekedése előtt és az elkülönült devizák, az egymástól független monetáris politikák vetélkedése fokozta az uniós tagállamok közötti feszültségeket. Az euró használatával járó fegyelmezettség megerősítette a pénzügyi rendszer stabilitását - fejtegette.
Önkritika
Ezen a ponton bekiabálások színezték beszédét, a brit függetlenségi bárt (Ukip) egyes képviselői így adtak hangot annak a véleményüknek, hogy az utóbbi megjegyzés zagyvaság (az eurózóna adósságválsága legalábbis erősen vitathatóvá teszi ezt a kijelentést). Továbbra is az euróövezet menedzselésénél maradva Juncker megjegyezte, hogy ha valaki egy tüzes tányérhoz nyúl, akkor néha elkerülhetetlenül megégeti az ujjait.
Ezzel az elmúlt években elkövetett hibáira utalt. A volt luxemburgi miniszterelnök 2010-ben kirobbant adósságválság idején vezette az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő testületet, amely részt vett a krízis kezelésével kapcsolatos - sokszor vitatott - európai döntések meghozatalában.
Ami kellene
Juncker beszédében világossá tette néhány alapvető törekvését, amelyek közül kiemelkednek a következők:
A közös európai valutát használó uniós tagállamoknak létre kell hozniuk a saját költségvetésüket, amely független lenne a 28 tagú EU közös büdzséjétől. Ennek az új költségvetésnek támogatást kell nyújtania az eurózóna tagjainak ahhoz, hogy végrehajtsák gazdaságuk nehéz, strukturális reformjait. (Ez erősen emlékeztet arra az elmúlt években emlegetett koncepcióra, amely kétszintűvé tenné az Európai Uniót, egy erősen integrált, versenyképes belső, és egy lazábban szerveződő, periférikus külső körre osztva az államközösséget - a szerk.)
Az EU-nak szüksége van egy 300 milliárd eurós befektetési programra, amellyel felpörgethetné a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
Biztosítani kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások teljes átláthatóságát, hogy elhárítsák az emberek minden gyanakvását azzal kapcsolatban, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat ez az európai vállalatok és munkavállalók számára.
Az EU-nak nem kell europaizálnia - Európai szintre emelnie - minden apró problémát, hanem a nagy feladatokra kell koncentrálnia. (Ezzel minden bizonnyal az olyan visszásságokra utalt, mint például egyes gyümölcsök vagy zöldségek szabványos méretének meghatározása - a szerk.)
Az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hármas működését demokratikusabbá kell tenni, növelni kell az Európai Parlament ellenőrzését a trojka tevékenysége felett. Ennek a triónak a szakértői ellenőrzik a kemény, vitatott intézkedéseket - esetenként bér- és nyugdíjcsökkentéseket, közszolgáltató cégek privatizációját - is tartalmazó EU-IMF segélyprogramok végrehajtását.
A munkaerő szabad vándorlására vonatkozó uniós alapelvet nem szabad megváltoztatni, azonban a nemzeti hatóságoknak ki kell szűrniük azokat az eseteket, amikor a vendégmunkások visszaélnek fogadó államuk társadalombiztosítási és szociális rendszerének előnyeivel. (Ezzel ismét világossá tette, hogy nem enged annak a brit törekvésnek, amely korlátozná ezt az uniós alapjogot - a szerk.)