A német választók hagyományosan első szavazatukat annak a pártnak az egyéni képviselő-jelöltjére adják, amelyet támogatnak, a másodikkal pedig annak a politikai erőnek a listáját erősítik, amelyet szívesen látnának az előbbi koalíciós partnereként. A kormányzó koalíció kisebbik pártja, a szabaddemokrata FDP - amely a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbén egyensúlyoz - az elmúlt napokban már szinte csak azért kampányol, hogy az Angela Merkel vezette CDU/CSU szavazói adják rájuk a második voksukat.
A kancellár azonban határozottan szembeszállt koalíciós partnerével, pedig nagy szüksége lenne arra, hogy az FDP bejusson a parlamentbe. Mindként szavazatot adják a CDU-nak - figyelmezteti pártja támogatóit, aminek az az egyszerű oka, hogy a Bundestag székeit a listákra leadott szavazatok arányában osztják el a pártok között - derül ki a Financial Times összefoglalójából.
Ne szavazzanak rutinból!
Ez az a változás, ami gondot okozhat a pártoknak, ha választóik rutinból voksolnak. A korábbi szabályok szerint a pártok megőrizhették összes egyéni körzetben megnyert képviselői helyüket, akkor is, ha ezek alapján nagyobb volt a támogatottságuk, mint amilyen arányt a listás szavazáson elértek. Az alkotmánybíróság azonban úgy rendelkezett, hogy mostantól a listákon elért arány számít, azaz a kisebb pártok, amelyek egyéniben messze lemaradnak a nagyok mögött, pluszhelyeket kapnak a parlamentben, hogy a súlyuk megfeleljen a listán elért szavazati arányuknak. Várakozások szerint az új rend a CDU-nak 20 képviselői hely elvesztésébe kerülhet.
A politológusok szerint a CDU/CSU pártszövetség olyan nagy arányban vezet, hogy megengedheti magának néhány taktikai szavazat elvesztését annak érdekében, hogy az FDP bejusson a Bundestagba. A szabaddemokraták viszont kommunikációs szempontból jobban tennék, ha nem a választók második szavazataként hivatkoznának a listás voksra, hanem elsőként. Ezzel érzékeltethetnék, hogy nem valamiféle másodlagos dologról van szó, valami olyasmiről, mint a család második autója vagy nyaralója, hanem a legfontosabb szavazatukról.
Három párt kell a koalícióhoz?
Ha az euroszkeptikus AfD és az FDP is bejut a parlamentbe - ezt a közvélemény-kutató cégek közül csak az INSA jósolja -, akkor, a szociáldemokrata SPD-vel, a Zöldekkel és a radikális baloldali Baloldallal együtt hat párt képviselői között oszlanak majd meg a parlamenti helyek. A választási logika miatt ugyan elég ötven százaléknál kevesebb voks a kormányzóképes többséghez, ám ebben az esetben 47 százaléknyi támogatottságot kellene felmutatniuk a koalícióra készülő pártoknak. Ezt szinte lehetetlen lenne összehozni két párt összefogásával.
Az AfD szavazói ezért azzal szembesülnek, hogy minél jobban szerepel a párjuk, annál nagyobb a CDU/CSU-SPD nagykoalíció esélye, amely szemben az akaratukkal, Európa-pártibb politikát folytatna, mint a mostani CDU/CSU-FDP páros. Az INSA felmérése szerint az AfD támogatóinak 22 százaléka az FDP-től, 16 százaléka a CDU-tól pártolt át, 28 százalékuk pedig eddig nem vett részt a választáson. Német politikusok szerint ha a szavazók biztosnak látják Angela Merkel győzelmét, akkor bátrabban voskolnak majd az AfD-re, ha azonban jobban tartanak majd attól, hogy baloldali párt is részt kaphat a hatalomból, akkor hűségesebbek lesznek a CDU-hoz és az FDP-hez.
(Az utolsó közvélemény-kutatási eredményekről (1.) és a választás tétjéről (3.) külön cikkeinkben olvashatnak.)