Az elmúlt időszakban újabb és újabb gazdasági problémák nyomasztják Kínát: az év első felében a koronavírus-járvány újabb kitörései miatt hónapokig szigorú zárlatot vezettek be az olyan ipari központokban, mint Sencsen vagy Sanghaj. Ezzel párhuzamosan újra felszínre kerültek a kínai ingatlanpiaci problémák, amelyek már a világ legeladósodottabb cégét, az Evergrande-et tavaly a teljes bedőlés küszöbére löktek. Mindez pedig most kiegészül azzal, hogy az országot több mint 70 napja sújtja egy intenzív hőhullám.

Míg májustól júliusig heves esőzések árasztották el Szecsuánt, Kína vízenergia-központját, ami többletenergia-termelést eredményezett, addig egy hónappal később a régió aszály sújtotta, a víztározók kiszáradtak, az energiatermelés megszakadt, a gyárakat pedig le kellett állítani. Több száz gyár, köztük a Toyota, a Foxconn és a Tesla alkatrész-beszállítói a múlt héten hat napra bezártak. Ezután a tartományi hatóságok korlátozták a háztartások áramfelhasználását – írja a Climatechange News.

„Az extrém hosszú ideig tartó hőhullámok 20 százalékkal növelték a hűtési igényt, amihez a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb csapadék miatt alacsony vízenergia-termelés társul” – mondta Yan Qin, a Refinitiv elemzője.

A hőség miatt nincs vízenergia

A hőmérséklet több mint 10 tartományban, köztük Szecsuánban, Henanban, Csöcsiangban, Csiangszuban és Anhuiban elérte a 40 Celsius-fokot. Néhány helyen a hőmérő higanyszála a 45 Celsius-fokos rovátka fölé kúszott.

Szecsuán, Kína legnagyobb és legmegbízhatóbb vízenergia-termelője, mintegy 90 GW beépített vízenergia-kapacitással a tartomány áramszükségletének 80 százalékát fedezi. Akkor is zavartalanul szolgáltatott áramot, amikor az ország tavaly szénhiánnyal küzdött, ami néhány tartományban áramkimaradásokat okozott.

Az idei vízenergiahiány arra késztetheti a kormányt, hogy újragondolja energiapolitikáját. Az ország energiamixében 16 százalékos részesedésével a vízenergia kulcsfontosságú pillér Kína azon törekvésében, hogy 2060-ra szén-dioxid-semlegességet érjen el. A legutóbbi válságra válaszul a kormány alternatívaként a szénenergiás termelés növelését tervezi.

Az emelkedő hőmérséklet megváltoztatja a csapadék- és párolgási mintákat Kínában. Ennek eredményeképpen a modellek a legtöbb vízgyűjtő területén, különösen a déli területeken, az éves átlagos lefolyás csökkenését vetítik előre.

Kína fel tudja-e fogni a március-júniusi időszakban a felesleges esővizet a gátjaiban, hogy a szűkös időszakban vízenergiát termeljen? Egy tanulmány szerint, még ha az ország az esős évszakban tárolja is a felesleges vizet, és a száraz évszakra átvezeti, a Jalong-medencében a vízenergia-termelés "4-6 százalékkal csökkenne a kiindulási időszakhoz képest".

A kínai vállalatok szenvednek

Eközben a vállalatok, amelyek a kínai zéró-Covid-politika részeként bevezetett gyakori zárlatok miatt jelentős termelési veszteségekkel szembesülnek, egyre kétségbeesettebbek. A sanghaji tisztviselők Szecsuán tartományban a Tesla beszállítói számára elsőbbségi áramellátást kértek, ami az áramkimaradásoktól szenvedő lakosok visszatetszését váltotta ki a közösségi médiában.

A gazdasági válságot már nem is tagadja a Hszi Csin-ping elnök vezette kínai vezetés: jelezték, hogy fogyasztás-élénkítő intézkedéseket vezetnek be. A kínai jegybank pedig már másodjára vágott kamatot a hónapban, hogy élénkítse a pénzköltést.

Nem meglepő, hogy éves növekedési várakozását nullára vágta a Goldman Sachs a kínai gazdaságra vonatkozóan.