Miközben a pekingi vezetés zérócovid-politikája, amely azonnal teljes lezárással reagál, ha valahol felüti a fejét a járvány az országban, sikeresen fékezi a koronavírus terjedését, és jóval alacsonyabban tartja a halálozást, mint a nyugati világban, hosszabb távon káros mellékhatásokkal is jár. Amellett hogy fékezi az ország gazdaságát, folyamatosan akadályozza a kínaiakat abban, hogy megszerezzék maguknak a legfejlettebb országok tudását – írja Hiyao Wang, a Financial Times publicistája.

Az emberek áramlása Kína határain át jelentősen csökkent. Tavaly például a kínai szárazföldön élők ki- és belépése 79 százalékkal maradt el a 2019-es utazásokhoz képest. Még feltűnőbb a visszaesés a külföldi állampolgárok esetében, akik ki- és belépése Kínába mindössze 4,6 százaléka volt a 2019-es szintnek. Ezek a számok javulhatnak, mivel az utóbbi időben enyhítettek a korlátozásokon , de a beutazások korlátozása már eddig is komoly károkat okozott a kínai vállalatoknak.

Nem lehetett visszautazni

Mindez azzal kezdődött, hogy a multinacionális vállalatok Kínában dolgozó külföldi alkalmazottai nem tudtak visszautazni munkahelyükre a járvány kitörése után. Ezzel elakadt tudásuk megosztása helyi kollégáikkal, nem tudták megtartani a tréningeket és elvesztek a kapcsolati hálóik. Ezzel párhuzamosan a kínai szakértők nem tudtak külföldre utazni, kapcsolatokat építeni és tanulmányozni a piaci igényeket.

Ez párosult a Kínában dolgozó külföldiek visszavándorlásával hazájukba. A Kínai-európai Kereskedelmi kamara adatai szerint az ázsiai országban dolgozó európaiak fele elhagyhatta az országot a pandémia 2020. eleji kezdete óta. A Kínai-amerikai Kereskedelmi Kamara tagvállalatai körében végzett felmérés szerint 74 százalékuknak okoz nehézséget a zérócovid-politika abban, hogy visszacsábítsák amerikai alkalmazottaikat vagy újakat toborozzanak. Harmaduk arról számolt be, hogy vezető beosztású menedzserek nem tudtak visszatérni kínai munkahelyükre az elmúlt időszak lezárásai miatt.

A Kínai-brit Kereskedelmi Kamara eközben arról számolt be, hogy az anyanyelvű angoltanárok 40-60 százaléka fogja elhagyni az ázsiai országot idén. Főként a kétnyelvű iskolák fognak szenvedni emiatt, amelyek diákjainak jelentős része folytatta külföldön a tanulmányait.

Vannak előnyei is

Vannak persze előnyei is ennek a helyzetnek. Sok helybéli gyorsabban tud előrejutni a multik vállalati hierarchiájában annak köszönhetően, hogy azok sok vezetői pozíciójukat nem tudják hazai alkalmazottaikkal feltölteni. Ez úgy is segíthet a kínai gazdaságnak, hogy a külföldi cégeknél tapasztalatot szerzett menedzserek hamarabb átkerülnek a hazai tulajdonban lévőkhöz, magukkal hozva az ott szerzett tudást.

Végül a tudás átvételét nehezíti, hogy a kínai diákok nehezebben jutnak el a nyugati egyetemekre, a Kínában tanuló nyugatiak pedig a mozgásszabadságuk kiszámíthatatlan korlátozása miatt – mivel nem tudni, hol jelennek meg az újabb járványgócok, amelyek miatt hónapokra lezárnak fél vagy egész városokat a hatóságok - inkább visszatérnek hazájukba. Jellemző az a tendencia, hogy a kínai diákok hazájukhoz közelebb, például Hongkongban keresnek maguknak tanulási lehetőséget.

A kínai nemzeti bevándorlási hivatal, amely az elmúlt években azzal volt elfoglalva, hogy hermetikusan lezárja az országot, a járvány lecsengésével minden bizonnyal újra azon fog munkálkodni, hogy újraindítsa a szakemberek és ezzel a tudás cseréjét a világ többi országával.