A Világbank, a Harvard Kennedy School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy kutatói által készített jelentés szerint a mentőhitelek csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között nyújtották, főként közepes jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak – számolt be róla a Reuters.
Kína több százmilliárd dollárt adott kölcsön a fejlődő országok infrastruktúrájának kiépítésére, de a hitelezés 2016 óta visszaesett, mivel számos projekt nem hozta meg a várt pénzügyi hozamot.
Peking végső soron a saját bankjait próbálja megmenteni. Ezért szállt be a nemzetközi mentőhitelezés kockázatos üzletébe
– mondta Carmen Reinhart, a Világbank korábbi vezető közgazdásza, a tanulmány egyik szerzője.
Átláthatatlan és koordinálatlan a kínai mentőhitelezés
A tanulmány szerint az adósságválságban lévő országoknak nyújtott kínai hitelek a 2010-es kevesebb mint 5 százalékról 2022-re 60 százalékra emelkedtek a tengerentúli hitelportfóliójukban.
Argentína kapta a legtöbbet, 111,8 milliárd dollárt, majd Pakisztán következik (48,5 milliárd dollár) és Egyiptom (15,6 milliárd dollár). Kilenc ország egymilliárd dollárnál kevesebbet kapott.
A People's Bank of China (PBOC) swapkeretei 170 milliárd dollárt tettek ki a mentőfinanszírozásból, többek között Suriname, Srí Lanka és Egyiptom esetében. A kínai állami tulajdonú bankok által nyújtott áthidaló hitelek vagy fizetésimérleg-támogatás 70 milliárd dollár volt. Mindkét hiteltípus tovább forgatása 140 milliárd dollárt tett ki.
A tanulmány kritikusan szólt arról, hogy egyes központi bankok a PBOC swapkereteit a devizatartalékok mesterséges felduzzasztására használhatják.
„A kínai mentőhitelezés átláthatatlan és koordinálatlan” – mondta Brad Parks, a jelentés egyik szerzője, az egyesült államokbeli William & Mary College AidData kutatólaboratóriumának igazgatója. A mentőhitelek főként a kínai bankok mérlegére jelentett kockázat miatt a hitelezés négyötödét kitevő közepes jövedelmű országokba koncentrálódnak, míg az alacsony jövedelmű országoknak türelmi időt és futamidő-hosszabbítást kínálnak.
Kína olyan országokkal folytat tárgyalásokat az adósság átütemezéséről, mint Zambia, Ghána és Srí Lanka, és bírálatok érik a folyamatok elhúzódása miatt. Válaszul felszólította a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy ők is ajánljanak adósságkönnyítést.