Kína exportvolumenének puszta növekedése lenyűgöző, de legalább ilyen fontos a kereskedelem összetétele is. Ázsia szorosan összefonódott, mint egy Sinocentrikus kereskedelmi övezet, és a nyugati ipari nemzetek egyre inkább függővé váltak a kínai áruktól - kezdi elemzését az Asia Times.

Elbridge Colby, az amerikai Védelmi Minisztérium volt tisztviselője szerint nem egyeztethető össze az amerikaiak biztonságával és az Egyesült Államok érdekeivel, hogy "Kína uralja Ázsiát, a világ legnagyobb piacterét". Gazdasági szempontból ez az aggodalom két év késéssel és 1000 milliárd dollár veszteség után érkezett el. 

A holland Központi Tervezési Hivatal számítja ki a világkereskedelem fizikai volumenét, és adatai szerint 2019 decembere óta közel 30 százalékkal nőtt Kína exportja. Az USA, Európa és Japán csökkenést vagy stagnálást mutat. Ráadásul a dollárvolumeneknél is a kereskedelmi mintákban bekövetkezett változás látszódik. A kínai statisztikai hivatal adatait használva, szezonálisan kiigazítva az EVIEWS ökonometriai platform TRAMO algoritmusával kimutatható, hogy Peking Ázsia többi részéből származó importja dollárban kifejezve 2019 decembere és 2021 novembere között megduplázódott, havi mintegy 18 milliárd dollárról 36 milliárd dollárra.

Kína importjának jelentős növekedését minden országból regisztrálták, kivéve Vietnamot, amely a világjárvány előtt GDP-jének mintegy 36 százalékát exportálta Kínába. Tajvan mutatta a legnagyobb növekedést az időszak során, nagyjából 50 százalékot. A bővülés nagy részét valószínűleg a kínai összeszerelő ipar számára gyártott elektronikai alkatrészek tették ki, és támogatták az ország növekvő exportját az Egyesült Államokba és Európába.

Ezzel szemben az USA Kínába irányuló exportja 2010 közepe óta nem sokat emelkedett, míg Európa Kínába irányuló exportja csak szerény mértékben nőtt. Tajvan évi 270 milliárd dolláros Kínába irányuló exportja jelenleg a GDP 36 százalékát teszi ki, ami a gazdasági integráció kivételesen szoros szintjét jelenti. Dél-Korea Kínába irányuló exportja a GDP 14 százalékát teszi ki, ami kisebb, de még mindig jelentős arány, és gyorsan növekszik - akárcsak Kína Dél-Koreába irányuló exportja, amely 2019 decembere óta mintegy 50 százalékkal nőtt.

Kína USA-ba és Nyugat-Európába irányuló exportja eközben 2019 decembere és 2021 novembere között közel felével nőtt. Kína 600 milliárd dolláros éves exportja az Egyesült Államokba az amerikai 2,3 billió dolláros amerikai feldolgozóipari GDP 26 százalékát teszi ki. 

Viszont eközben az Egyesült Államok gazdasága sokkal gyorsabban bővült 2021-ben, mint Kínáé. Az amerikai fogyasztás pedig a kínai és a világ más nagy gazdaságainak is ártalmas, mert erősíti az inflációt globális szinten is.

Kapcsolódó