A kínai parlament éves ülésszakát megnyitó beszédében Li Ko-Csiang miniszterelnök elmondta, hogy a 2019-re a 6 és 6,5 százalékos sávba várják a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének ütemét, összhangban az elemzői várakozásokkal. Tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemével bővült a kínai gazdaság, de 0,1 százalékponttal gyorsabb ütemben a kormány 6,5 százalékos céljánál.

Peking a globális és a hazai kereslet gyengülése, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi viszályból fakadó kockázatok miatt vár a tavalyinál alacsonyabb növekedést. Elemzők szerint azzal, hogy célsávot jelölt ki, semmint egyetlen számot adott meg, nagyobb mozgásteret biztosít magának a kínai vezetés a gazdaságpolitika alakításában.

Li Ko-Csiang közölte azt is, hogy a fiskális politika "erőteljesebb" lesz idén, a gazdasági növekedés megtámogatásának érdekében a kormány közel kétezer milliárd jüan (298,3 milliárd dollár) értékben csökkenti a vállalatokra kivetett adókat és illetékeket. Ez jóval meghaladja a tavalyi több mint 1300 milliárd jüanos értéket.

A miniszterelnök azt ígérte, hogy nagy figyelemmel követik az erős amerikai kitettségekkel rendelkező kínai vállalatoknál a foglalkoztatottság alakulását, és a feldolgozóipari vállalatok esetében 16 százalékról 13 százalékra, a közlekedési és építőipari cégek körében pedig 10 százalékról 9 százalékra viszik le az általános forgalmi adó kulcsát. Ezekkel az intézkedésekkel az a cél, hogy több mint 11 millió új városi munkahelyet teremtsenek, és a városi munkanélküliségi rátát 4,5 százalék alatt tartsák.

A kisebb adóbevételek és nagyobb költségvetési kiadások azt eredményezik, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya a tavalyi 2,6 százalékról idén várhatóan 2,8 százalékra emelkedik.

Az inflációs célszámot 3 százalék körüli értékben határozta meg a kínai kormány, ami lehetőséget nyújt a fogyasztás ösztönzésére, ugyanis az utóbbi időben 2 százalék alá süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének üteme.

A kínai jegybank tavaly öt alkalommal csökkentette a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, hogy a kis- és magánvállalatoknak nyújtott hitelek emelésére késztesse a pénzintézeteket, ami kulcsfontosságú tényező a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság szempontjából. A miniszterelnök közölte, hogy a monetáris politika nem lesz sem túl szigorú, sem laza, és a kormány nem folyamodik a likviditás bővítésének eszközéhez. A cél az, hogy az azonnal felhasználható készpénz és a látra szóló betétek, valamint a lekötött betétek egyenlegét tartalmazó M2 pénzmennyiség a nominális GDP-növekedés ütemével azonos mértékben emelkedjen.

Li Ko-Csiang megerősítette, hogy a katonai célokra fordított kiadások idén 7,5 százalékkal, 1,19 ezer milliárd jüanra (177,49 milliárd dollárra) emelkednek. Ez ütem alacsonyabb a tavalyinál, de 1 százalékponttal meghaladja a GDP-növekedési célsáv felső határát. A katonai költségvetést árgus szemmel figyelik szerte a világban, ebből próbáljál kifürkészni - az új katonai képességeket, ideértve a lopakodó vadászgépeket, repülőgép-hordozókat és rakétaelhárító rendszereket fejlesztő - Kína stratégiai szándékait.

A pénz- és tőkepiacokon nem váltott ki hevesebb mozgásokat a miniszterelnök beszámolója.

A kínai központi bank (PBOC) 6,6998 jüan/dollárban határozta meg a középárfolyamot keddre, ami 0,08 százalékkal erősebb az előző napi 6,7049 jüan/dollár szintnél. Elemzők arra számítanak, hogy most egy időre a 6,7-es szint körül marad a keresztárfolyam.

A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 0,88 százalékkal, 3054,25 pontra, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index 2,25 százalékkal, 9595,74 pontra, a Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe pedig 0,58 százalékkal, 3816,01 pontra emelkedett a keddi zárásban.