A világ leggazdagabb országait tömörítő G7 csoport (Egyesül Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország) azt tervezi, hogy zöld alternatívát kínál Kína Új selyemút (Belt and Road) programjára – írja a Bloomberg. A kezdeményezést a csoport állam- és kormányfőinek Nagy-Britanniában, Cornwall üdülőhelyen június közepén tartandó csúcstalálkozóján jelenthetik be – derül ki az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozó hírből. A stratégiát Tiszta zöld kezdeményezésre (Clean Green Initiative) néven akarják meghirdetni.
A csúcstalálkozó előkészítésével foglalkozó „serpák” hónapok óta próbálják kitalálni, mi kerüljön a csúcs napirendjére, miközben újra és újra beleütköztek abba a problémára, hogy mit üzenjenek a résztvevők a Nyugat és Kína viszonyával kapcsolatban a világnak. Felmerült a klímaváltozás, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, amelyekben Kína egyszerre partnere és erőteljes versenytársa a legfejlettebb országoknak. Emellett bírálhatják Pekinget az kisebbségi jogok megsértése miatt.
Az európai vezetőket aggasztotta, hogy végül G7 egyszerűen egy Kína-ellenes szövetséggé válhat, különösen, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök meghívta vendégként a csúcsra Ausztrália, Dél-Korea és India vezetőjét. Mindhárom ország viszonya feszült Kínával. A feltörekvő országokat megcélzó Új selyemút alternatívájának kidolgozását végül Joe Biden amerikai elnök környezetéből tanácsolták, ami jó visszhangra talált a többi G7-ország diplomatáinak körében is.
Intő példa
A Bloomberg informátorai szerint egyelőre nem világos, hogy a kezdeményezés mögé pénzt is tolnak-e, vagy egyelőre csak elkötelezik magukat egy stratégiai keretrendszer kidolgozása mellett. A G7 elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság kormányának kabinetirodája nem kommentálta a hírügynökség értesülését. Peking mindenesetre nem garasoskodik, az Új selyemútra ezermilliárd dolláros nagyságrendű összeget szán, amiből a világ több mint száz országában finanszíroznak olyan infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyek segítik a kínai áruk szárazföldi eljuttatását a világ minden tájára, főként Európába és a Közel-Keletre.
A program bírálói szerint a Kína egyfajta adósrabszolgaságba hajthatja azokat az alulfejlett országokat, amelyek megrészegülve a kikötői, vasúti és közúti fejlesztések lehetőségétől visszafizethetetlen hiteleket vesznek fel. A terv Magyarországot érintő részét, a Budapest-Belgrád gyorsvasúti összeköttetést is az eltúlzott hitel felvétele miatt bírálják.
Intő példa lehet Montenegró esete, amelynek kormánya az EU-hoz fordult, hogy segítsen átalakítani az elődje által felvett, az ország GDP-jének ötödét kitevő kínai hitelt, amit az ország első autópályájának felépítésére vettek fel. A 944 millió dolláros, 20 éves lejáratú kölcsönt az Új selyemút program keretében kapták az Export-Import Bank of Chinától. A montenegróiak arról is tárgyalnak az unióval, hogyan fejezhetnék be, azaz kapcsolhatnák össze a tengerparti Bar kikötőjével és Szerbiával az autópályát.
Mindenre "lőnének"
A G7-országok vezetőinek a zöld kezdeményezés elfogadásakor arról is meg kell állapodniuk, hogy a világ mely térségeit célozzák meg vele. Ez ügyben nézeteltérést okozhat, hogy Franciaország, Németország és Olaszország elsősorban az afrikai államokat vonná be a programba, az USA Latin-Amerikát, míg Japán az indiai-csendes-óceáni térségre fókuszálna. Abban egyetértenek, hogy áttekinthető alternatívák kell nyújtaniuk az Új selyemúttal szemben. Az elmúlt években több G7-ország és az EU is kísérletezett hasonló, a feltörekvő harmadik világ országait megcélzó programokkal, kevés sikerrel.