Kína fenntarthatja a 8 százalékos vagy gyorsabb gazdasági növekedést a világgazdasági bajok ellenére, mert a hazai fogyasztás várhatón gyorsan nő, továbbá Kína mind jobban megnyitja piacait, és világszintű szerepet szán valutájának, a jüannak - ezt üzente a világnak vasárnap az MTI tudósítása szerint a kínai kormány angol nyelvű hírszolgálata, állami kutatóintézetek vezetőit idézve.
Kínában a hazai fogyasztás ezentúl is gyorsan bővül majd, mert javítják a szociális ellátórendszert és emelik a minimálbért - mondta Li Jang (Li Yang), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia alelnöke.
A jüan "globalizálása" és Sanghaj világszintű pénzügyi központtá fejlesztése előkelő helyen van a kínai kormány napirendjén, és ez hozzá fog járulni a növekedéshez - mondta Pej Csang-hong (Pei Changhong), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia pénzügykutató intézetének igazgatója.
Torzító hatások
Mindent egybevetve, mivel tavaly a kínai gazdaság növekedése rendezetten lassult, ez megalapozza az idei növekedést, a 8 százalékos ütem fenntartható - vélte Csia Kang (Jia Kang), a kínai pénzügyminisztérium kutatóintézetének vezetője.
A múlt héten némi riadalmat keltett a tőkepiacokon a friss hivatalos adatsor arról, hogy januárban a kínai import 15,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, miközben az export csak 0,5 százalékkal csökkent. Ez azonban a kínai holdújévi munkaszüneti napok torzító hatását tükrözi. Kína 2009 óta nagyrészt teljesíti a külvilág elvárását: exportja azóta majdnem minden hónapban lassabban nőtt, mint a behozatala. Így Kína kereskedelmi többlete tovább csökkent: tavaly 155,1 milliárd dollárra a 2010-es 181,5 milliárdról.
Eközben Kínában a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése a nyugati világban elképzelhetetlen ütemben, változatlan áron 11,6 százalékkal nőtt tavaly is, habár az általános lassulással összhangban elmaradva a 2010-es, 14,8 százalékos ütemtől. A termelő beruházások tavaly 16,1 százalékkal bővültek a 2010-es, 19,5 százalékos ütem után.
Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben 8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal szerint. Így tavaly a kínai GDP 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél a hivatalos közlés szerint.
Lassabb száguldás
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 9,2 százalékos növekedést valószínűsít Kínának tavalyról, ezt most január végén rontotta a szervezet a szeptemberi, 9,5 százalékos becslésről. Az idei évre 8,2 százalékos többletet jósol a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett; tavaly júniusban még 9,6 százalékot jósolt. A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról.
A világ második számú gazdasága, Kína hazai összterméke (GDP) az eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékosra, 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság.
A kínai központi bank november végén enyhítésbe kezdett: a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét 21,0 százalékra csökkentette az ügyfélkövetelésekhez képest az addigi, majdnem kétévi folyamatos emeléssel elért, 21,5 százalékos rekordszintről. Ezt szükségessé tette a gazdaság lassulása, és lehetségessé, hogy az infláció csökkent.