Hszi Csin-ping tartotta a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) 15., a napokban, Pekingben tartott konferenciájának nyitó beszédét, és ebben Kína 2060-ig felvázolt karbonsemlegességi útja első fázisának kezdetét félreérthetetlenül, ugyanakkor tömören így foglalta össze: 100 GW PV.

A globális napelemipar ismert médiafelülete, a PV Magazine beszámolója szerint Hszi Csin-ping a CBD-fórumon megismételte az elmúlt hetekben többször elhangzó kínai útitervet a karbonsemlegességig, azt, hogy az ország bár 2030-ra eléri a gazdasági csúcstermelési pontját, de a 2060-ig kijelölt szén-dioxid-semlegesítési célkitűzéseit csak úgy tudja megvalósítani, ha mostantól egymás után hajt végre olyan támogató intézkedéseket, amelyek a gazdaság, ugyanakkor és a károsanyag-kibocsátás szempontjából is kulcsfontosságú területeket átalakítják.

Kapcsolódó

A kínai “kiigazítás” velejét a jelenleginél erőteljesen fejlesztett megújuló energiák, főként a felgyorsított, nagyszabású szél- és napelem-projektek tervezése és építése jelenti. A 100 GW-nyi új, megújuló energiatermelő kapacitást biztosító projektek hamarosan megkezdődnek - mondta a kínai elnök. A beruházások pontos helyszínéről egyelőre annyit tudni, hogy azokat zömmel sivatagi területekre telepítik majd. (Ez egyébként nem teljesen új elképzelés, hiszen a világ legnagyobb napelemrétjei közül több is - mint például az  indiai Kamuthi (648 MW) és a Tengger-sivatagban épített-épülő kínai  (1547 MW) is - ilyen, másra ember által nemigen hasznosítható területeken épült meg.)

Előre jelezték, hogy ez lesz

Érdemes visszaidézni, hogy az Energia BrainBlog (EBB) még nyáron megírta és levezette, hogy a kínai energetikában afféle zöld elpattanás készülődik, mivel a 2019-2020 közötti energiafogyasztási pluszt (300TWh) nagyrészt szél-, és napenergiából tudták a rendszerhez adni, ráadásul mindezt úgy, hogy 2020 utolsó negyedévében annyi szélenergia potenciált pakoltak be a rendszerbe, amennyi összesen Németországnak van.

A Kínában telepített megújuló energiás kapacitások gigawattban (GW) (forrás: Energy Brainpool)
A Kínában telepített megújuló energiás kapacitások gigawattban (GW)
Kép: Energy BrainPool

Az adatok összevetése során az elemzés arra is rámutatott, hogy bár továbbra is a hőenergia kapacitás nőtt számszerűen a legnagyobb méretben (129 TWh), a világban sokfelé “csodált” kínai atomenergia ipar (a mindössze 18 TWh növekedéssel) ebben a rangsorban már messze beszorult a vízenergia (53 TWh) a szélenergia (61 TWh) és a napenergia (37 TWh) mögé. Százalékosan ez a váltás még drasztikusabb: a hőenergia mindössze 3 százalékkal bővült, miközben. A szél 15, a napenergia 16 százalékos termelési volumen növelést hajtott végre.

Még ebben a növekedési struktúrában is elképesztő, hogy a kínai szélerőmű kapacitások 2020 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi növekedési szintjéhez képest ötszörözésre voltak képesek. És ha ennek bizonyára köze volt ahhoz is, hogy Peking közölte: 2021-től megszűnik a új szárazföldi szélerőműprojektek állami támogatása, a CBD-fórumon elmondott Hszi Csin-ping szövegből ez a helyzet ismét gyökeresen megváltozik majd.