Az alternatív mutatók és más jelentések szerint a munkanélküliség rosszabb, mint amit a hivatalos havi adatok mutatnak. Közgazdászok szerint a gyenge fogyasztói kiadásoktól kezdve a szigorú Covid-ellenőrzési intézkedéseken át az edutech- és ingatlaniparra vonatkozó kormányzati szabályozási szigorításig a munkaerőpiac jelentős nyomás alatt állt - írja a Bloomberg.

Viszont ez azért lehet problémás, mert a Kínai Kommunista Párt, amely idén év elején készül az egyik tízévenkénti pártkongresszusára, folyamatosan a munkahelyekre építi kommunikációját, valamint gazdaságpolitikáját. Peking már jelezte, hogy politikája növekedéspárti, és a közgazdászok kamatcsökkentésre és a költségvetési kiadások élénkülésére számítanak az év elején. 

Kapcsolódó

A vizsgált 5 százalékos városi munkanélküliségi ráta - amely valamivel jobb, mint a járvány előtti szintek - várhatóan változatlan marad, amikor a kormány január 17-én közzéteszi a decemberi adatokat. A felméréssel azonban több probléma is van, amelyek a jelenlegi visszaesés idején szembetűnővé válnak: a számok nem érzékenyek a kínai vidéki területekről a városokban dolgozó migránsok számának változására. Nem rögzítik továbbá azoknak a számát, akik több mint három hónapja kiestek a munkaerőpiacról, vagy akik nem tudnak munkát vállalni, például a karanténintézkedések miatt.

Lú Dzsivej, volt pénzügyminiszter szintén nemrégiben emelte ki a kínai statisztikákkal kapcsolatos aggályait, mondván, hogy azok nem megfelelően rögzítik a negatív gazdasági változásokat. Konkrétan a munkahelyi adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a hivatalos statisztikák az újonnan létrehozott munkahelyeket számolják, de nem követik nyomon, hogy a frissen létrehozott pozíciókat és álláshelyeket megszüntetik-ehat hónap vagy annál hosszabb idő után.

A kínai gazdaságban más problémák is vannak. A szolgáltatási ágazat a legnagyobb munkahelyteremtő, a munkaerő mintegy 47 százalékát foglalkoztatja. Az olyan szolgáltatásokra, mint az utazás és az étkezés, a fogyasztók tavaly folyamatosan gyengén költöttek, ami miatt az ezekben az ágazatokban működő vállalkozások vonakodtak új munkavállalókat felvenni. A Kínában a Covid-fertőzések visszaszorítása érdekében bevezetett szigorú korlátozások miatti üzletbezárások szintén csökkentették a keresletet.

A kínai nem feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index foglalkoztatási alindexe, amely a szolgáltatási és építőipari ágazatban a felvételi szándékot követi, az elmúlt 12 hónap nagy részében folyamatosan a járvány előtti szintek alatt maradt. A gazdaság 2021 első 11 hónapjában 12 millió új városi munkahelyet teremtett a hivatalos adatok szerint, ami a 2019-es év azonos időszakában létrehozott 12,8 millió alatt van.

A hivatalos munkanélküliségi felmérés a munkanélkülieket úgy határozza meg, mint akik az elmúlt három hónapban aktívan kerestek munkát, és két héten belül képesek lennének új munkát vállalni. Kína a koronavírus elleni védekezés részeként nyár óta több százezer embert helyezett karanténba, általában több hétre. Viszont a statisztikákban ezek az emberek nem felelnének meg a második feltételnek, és nem számítanának a munkanélküliek közé.

A gyenge munkaerőpiac miatt rekordszámú fiatal készül érettségi vizsgákra úgy, hogy sokan közülük már rég végeztek az iskolákban. A céljuk, hogy posztgraduális képzésekre járhassanak vagy a biztos munkaviszonyt jelentő közszolgálati területen helyezkedhessenek el. Az ilyen vizsgákon 2021-ben részt vevők száma több mint 1,6 millióval nőtt 2019-hez képest.

Mivel a képzésekre járók nem számítanának álláskeresőknek, a fiatalok tényleges foglalkoztatási nyomása magasabb, mint amit a munkanélküliségi ráta mutat.

A hivatalosnál magasabb tényleges munkanélküliség jelentheti, hogy gyengébb lesz a fogyasztás az országban - amely egész tartományok teljes járványügyi lezárása miatt amúgy is rossz eredményeket mutat -, ez pedig a növekedésre is kihathat. Az ázsiai országban az ingatlanpiac hitelválsága, a globális ellátási zavarok így is kedvezőtlenül hatnak.