Hszi Csing-pin kínai elnök kezdeményezése, az "Egy út, egy övezet", vagy más néven Új Selyemút projekt hosszú ideig az ázsiai ország befolyásának globális kiterjesztésére való törekvésként volt kezelve a világ többi részéről. Azonban a koronavírus megjelenésével az infrastruktúra és a kereskedelem fejlesztésére beindított program arra is alkalmassá vált, hogy a kínai gazdaság problémáit exportálja - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg.

Az koronavírus járvány kitörése miatt számos kínai építkezést, beruházási terv szenved késedelmet külföldön is, s ez kockára teszi annak a több száz milliárd dollárnyi tőkének a sorsát, amelyet Kína erre a célra szánt. A karantén intézkedések miatt számos kínai munkás akadályozva van abban, hogy a külföldi építkezésekre eljusson, s emiatt ezek a projektek masszív munkaerőhiánnyal kell szembenézzenek. Ráadásul a fogadóországokban egyre nagyobb a félelem attól, hogy a kínai munkások akaratlanul is a vírus terjesztői lehetnek.

Kapcsolódó

Köhögnek a projektek is

A vírus decemberi megjelenése óta már számos projekt érintetté vált, többek között az Indonéziában ennek keretében 5,5 milliárd dollárnyi beruházással épülő nagy sebességű vasútvonal. A Bloomberg szerint hasonló cipőben jár egy vasúti beruházás Malajziában, több építkezés Srí Lankán és a kínai cégvásárlások is akadoznak Pakisztánban.

Az összefoglaló szerint a projektek akadozása jó példája annak, hogy milyen hátulütői vannak annak, hogy a régió nagy infrastrukturális beruházásainak döntő többsége kínai hátterű. Még ha a vírus terjedése Kínában le is lassult, a kínai vendégmunkásokat fogadó országok nagyon óvatosak, Irán, Olaszország és Dél-Korea példája ugyanis azt mutatja, hogy a vírus nagyon gyorsan képes kiszabadulni az ellenőrzés alól.

Megvan a kockázata annak, hogy a projektek késnek, vagy törlik őket, de az is rizikós, ha túl gyorsan lefújják a korlátozásokat - mondta a hírügynökségnek Bonnie Glaser, a washingtoni Center for Strategic and International Studies intézet szakértője. Szerinte Hszi Csing-pin szeretné demonstrálni, hogy az élet visszatért a normális kerékvágásba és be szeretné indítani a gazdaságot. Valószínűleg az "Egy övezet egy út" keretében folyó beruházásokat is folytatná. Nem csak azért, mert ezt diktálják az ország gazdasági érdekei, hanem azért is, mert ezek a kínai politikai befolyás eszközei is egyben.

Már a járvány előtt is érett a változás

Már a járvány kitörése előtt is arra készült a kínai elnök, hogy a tervet a korábbiakhoz képest módosítsa. Erre több ok is volt:

  • egyrészt a kínai gazdaság lassulása,
  • másrészt pedig a fogadó partnerországok magas költségek felett érzett aggodalma.

Az Egyesült Államok komoly kampányt folytatott a program ellen, azt bizonygatta, hogy az abban résztvevő országok egyoldalúan elköteleződnek Kína felé, s a beruházások magas költségei miatt adósságcsapdába kerülnek - írja az összefoglaló.

A járvány kitörése ezekre a problémákra csak rátett egy lapáttal, amikor korlátozni kezdték, vagy karanténba kényszerítették a kínai beutazókat egyes országokban. A hírügynökség idézi az egyik "Egy övezet, egy út" projektek tervezésével foglalkozó kínai tisztségviselőt, aki szerint az, hogy Peking nem tudta megfékezni a vírust, óhatatlanul kedvezőtlen hatással lesz a tervre. Más pekingi hivatalos források eközben azt állítják, hogy a kulcsberuházásokra csak limitált hatással lesz a járvány, s ezek a hatások is csak nagyon rövid távon lesznek majd érzékelhetőek. Ezt az álláspontot képviselte nemrég a kínai külügyminiszter-helyettes Ma Zhaoxu is egy nemzetközi találkozón, ahol a koronavírussal kapcsolatos tennivalók szerepeltek a napirenden.

A járvány hatása az "Egy övezet, egy út" építkezéseire csak időleges. Együtt kívánunk dolgozni minden partnerünkkel azon, hogy folytatódhassanak a magas minőségű építkezések - mondta Ma újságíróknak Pekingben.

Ugyanakkor ugyanezen a napon a hajózási ügyekért felelős indonéz miniszter azt jelentette be, hogy az egyik legfontosabb projekt, a Jakarta-Bandung nagy sebességű vasútvonal építése késedelmet fog szenvedni. Nem kis részben azért, mert annak 300 munkása Kínában ragadt.

Malajziában pedig a 10,4 milliárd dolláros költéséggel szintén ezen projekt keretében épülő Keleti-parti Vasúti Összeköttetés építése akadozhat. Az ezen dolgozó 200 kínai munkás közül ugyanis legalább egy tucat Vuhanból származik, s ők egyelőre nem térhettek vissza az építkezéshez. Társaik egy része pedig csak 14 napos karantént követően teheti meg ezt.

Az összefoglaló ezen túl hosszasan sorolja a példákat az érintett országokból, ahol az "Egy övezet, egy út" beruházások késlekednek, ilyenre akad példa Pakisztánban és Srí Lankán is.

A járványra is hat az Új Selyemút

A Fitch Solution nevű elemzőcég szerint az "Egy övezet, egy út tervnek" hatása van a járvány kezelésére is. Az olyan országok, amelyek nagyon szegények és rá vannak szorulva a kínai tőkére, nem mernek korlátozásokat bevezetni a kínaiakkal szemben. Szerintük az, hogy Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban és Pakisztánban egyáltalán ne, vagy csak nagyon kevés esetet jelentettek, csak részben tudható be az egészségügyi ellátás alacsony fejlettségének. Szerepet játszhat az is, hogy ezen országok nem szeretnék rontani Kínához fűződő kapcsolatukat.

A külföldi kínai befektetések már azelőtt is elkezdtek csökkenni, mielőtt a járvány lefagyasztotta volna az ország iparát. A Bloomberg idéz két intézetet, amelyek 3600 nagy kínai külföldi tranzakció sorsát követik 2005 óta. Ezek szerint a külföldi kínai beruházások értéke tavaly 68,4 milliárd dollár volt, ami 41 százalékkal alacsonyabb a 2018-as összegnél (nem mellesleg jelentősen elmarad a kínai Kereskedelmi Minisztérium hivatalos 124,3 milliárd dolláros adatától).

Derek Scissors, az ezzel foglalkozó American Enterprise Institute szakembere szerint a jövőben elképzelhető, hogy a kínai program kevesebb országra fog koncentrálni, s a program elemeit kevésbé egyoldalúan és agresszívan fogja forszírozni a kínai fél. Hszi valószínűleg hangsúlyozni fogja, hogy az "Egy övezet, egy út" program csoportos erőfeszítés és nem csak Kína érdekében áll annak megvalósítása.