Hszi Csin-ping kínai államfő megígérte, hogy nyitottabbá teszi az országa áruinak szárazföldi és tengeri exportját segítő Új selyemút programot a külföldi befektetők előtt - ezzel reagált arra, hogy az EU tagállamai igencsak megosztottak a gigantikus beruházási program megítélésével kapcsolatban. Hét EU-tagállam, köztük Magyarország készül aláírni egy nyilatkozatot, amelyben a legerősebb uniós tagország fenntartásai ellenére támogatásukról biztosítják az Új selyemutat, amelynek célja, hogy új szárazföldi és tengeri útvonalakat építsen a kínai termékek Európába, a Közel-Keletre és Afrikába juttatásához - kezdi beszámolóját a Financial Times (FT).

Hszi azt ígérte, hogy az uniós aggodalmak eloszlatása érdekében mérséklik a kínai importvámokat, hogy az európai termékek könnyebben helyet bejuthassanak az óriási piacra, továbbá átláthatóbbá teszik a külföldi kínai befektetések finanszírozását.

Kapcsolódó

Fenyegetés vagy lehetőség?

Az Új selyemút egyelőre súlyosan megosztja az EU tagállamait. A kontinens északi részén lévő országok keményebb fellépést követelnek Kínával szemben, amely történelmi gazdasági-politikai kihívóként áll szemben az EU-val, míg mások, köztük Olaszország, Görögország és Magyarország szorosabb politikai és befektetési kapcsolatokat akarnak Pekinggel. Az unió 28 országa közül 13 írt alá kétoldalú szándéknyilatkozatot az Új selyemút programban való részvételről, ezen belül a római kormány a világ hét legfejlettebb országa (G7) tagjai közül elsőként tette meg ezt.

Az EU politikailag megosztott Kínával kapcsolatban, miközben Peking növeli befolyását Európában - idézi az FT Thomas Edert, a berlini Mercator Institute for China Studies kutatóintézet kutatóját. Ez olyan probléma, amire a nagy EU-tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk. Erre a felismerésre az EU vezetői is eljutottak, ezért a márciusi uniós csúcs egyik fő napirendi pontja volt az öreg kontinens és a rohamosan emelkedő ázsiai óriás viszonya volt.

Elaltatták magukat

Miközben az elmúlt évtizedben el voltunk foglalva a saját válságainkkal, a kínai GDP az egekbe nőtt és az USA-ban elnökké választották Donald Trumpot. Ezzel új játszma kezdődött a világpolitikában és a világgazdaságban - idézett egy uniós tisztviselőt korábbi cikkében az FT. Az európai vezetők éveken át azt hitték, hogy országaik kihasználhatják a kínai gazdaság bővüléséből fakadó kiváló üzleti lehetőségeket, miközben a pekingi vezetés stratégiai hatalmi törekvéseit - az USA-val együttműködve - kordában tudják tartani.

Most a nyugat-európai országok riadtan látják, hogy Peking - mint a világtörténelem minden nagyhatalma - kihasználja erejét arra, hogy diktálja partnereinek a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok feltételeit. Egyes kormányok arra panaszkodnak, hogy Kína diszkriminatív lépéseket tesz a külföldi vállalatokkal szemben, arra kényszeríti őket, hogy adják át technológiájukat. Eközben a kínai külföldi befektetések átláthatatlanok és Kína olyan hiteleket nyújt a vele üzletelő országokat, amelyek miatt elszállhat az államadósságuk.

Brutálisnak kell lennünk!

Az európai szakértőket eddig nem hatották meg azok a kínai kijelentések, miszerint megalapozatlanok a gazdasági-politikai behatolással kapcsolatos félelmek. Fő gond nem is igazán az, hogy a kínaiak tettei nem feltétlenül vannak összhangban a megnyugtatásra szánt szavakkal. A sokkoló az, hogy az európai döntéshozók soha nem találnak időt arra, hogy ezekről tárgyaljunk - mondta erről Fraser Cameron, a brüsszeli EU-Asia Centre kutatóintézet igazgatója. Azt mondják: ne tegyünk úgy, mint ha meg tudnánk változtatni Kínát. Márpedig ha erre szükség van, és ehhez keménynek és brutálisnak kell lennünk, akkor annak kell lennünk! - véli a kutató.

Ennek szellemében az Európai Bizottság és az EU diplomáciai szolgálata olyan jelentést készített Kínáról, amely szerint a pekingi rezsim olyan "rendszer szintű riválisa az EU-nak, amely vele szemben alternatív kormányzási modellt kínál". A dokumentum készítői azt javasolják a tagállamoknak, hogy szigorítsák meg az EU szabályait a kínaiak európai befektetéseivel kapcsolatban, ha Peking nem reagál a kínai vállalatok állami támogatásával és a kínai beszerzések átláthatatlanságával kapcsolatos európai bírálatokra.

Eltérő válaszok

A kínai stratégák felismerték, hogy kormányuk kimazsolázhat különböző EU-tagállamokat, amelyek segítségével megakadályozhatja, hogy az unió egységes Kína-politikát folytasson - mondja Robert Cooper külpolitikai tanácsadó. A nagy EU-országok újra és újra megjegyzik, hogy az uniónak komolyabban kellene vennie Kínát, ám ők maguk sem teszik meg ezt. Peter Altmaier német gazdasági miniszter éppen Kína erősödő technológiai képességeire hivatkozva szorgalmazza egy olyan új EU-s iparfejlesztési stratégia elfogadását, amely képes válaszolni erre a kihívásra.

Eközben António Costa portugál miniszterelnök nemrégiben óvta európai kollégáit attól, hogy a biztonsági kockázatok túlhangsúlyozásával protekcionistává tegyék a kontinenst, eltereljék a kínai befektetői tőkét a világ más régióiba. Kormánya pozitív tapasztalatokat szerzett: az országában tevékenykedő kínai vállalatok tiszteletben tartották a portugál jogi és gazdasági szabályozást befektetéseik során. A kínai vezetés Hszi mostani megszólalása előtt is azt kommunikálta, hogy Kína erős Európában érdekelt, mert az hozzájárul a globális gazdasági rendszer stabilitásához, ami összhangban van Peking érdekeivel.

Bevándorlás

Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország miniszteri szintű megfigyelőkkel képviselteti magát a Pekingben zajló találkozón, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. Londoni és svájci befektetési központokkal az élen számos nyugati tőkealap felsorakozott az Új selyemút lehetséges befektetői között, miután Kína megígérte, hogy lehetővé teszi a nemzetközi magán-tőketársaságok beszállását az program finanszírozásába.

Ráadásul a pekingi stratégák megtalálták Európa gyengéjét, amelyet simogatva vonzóbbá tehetik az Új selyemutat a kontinensen. Ez nem más mint az Európára nehezedő bevándorlási nyomás enyhítésének lehetősége. Egy jelentés, amelyet a kínai külügyminisztérium koordinálásával az aktív politizálástól visszavonult, nemzetközi szinten ismert politikusok - köztük Romano Prodi volt európai bizottsági elnök - részvételével készítettek, megállapítja, hogy a program afrikai beruházásai munkahelyeket és fejlődést hoznak a szegény kontinensre. Ez - ahogy fogalmaznak - ajándék Európának, amely az afrikai kivándorlók célpontja.